/ /

Életrajzi cikkek

Richard Eyre: Iris / Iris – Egy csodálatos női elme

2002. július 15. · írta

Az ember hökken, és rémülten próbál hátrálni, de az újonnan multiplexessé alakított magas ülések nem engedik. Hecc! A vásznon a Titanic második része! Kate Winslet fel és alá szálldos a kék vízben, andalító zenére kerülgeti a kamerát, talán DiCapriót keresi, de a forgatókönyv visszássága folytán csak egy pocakos, angoltanár-pofájú bájférfivel koccan össze az algák és gyermekkori emlékek nedves világában.

// kritika  // életrajzi, filmdráma

Fekete Ibolya: Chico

2002. május 15. · írta

„A háború egyik «színfoltját» adták azok a külföldiek, akik részben zsoldosként, részben önkéntesként tűntek fel a hadszíntereken. A szerbek oldalán oroszok, a muzulmánok oldalán pedig közel- és közép-keleti mudzsahedinek vettek részt viszonylag nagyobb számban a harcokban – 1991-ben a horvátok oldalán Eduardo Flores jóval kisebb csapata volt az egyetlen nemzetközi egység – azonban együttes létszámuk is csak ezres nagyságrendű volt, így a háború menetére sem gyakoroltak nagy befolyást.” (A délszláv háborúk rövid története, 1991-1995. In: Védelmi tanulmányok nr. 11.)

// kritika  // életrajzi

Joseph Vilsmaier: Marlene

2002. március 15. · írta

Vajon hogyan sikerülhetett a német filmiparnak „lenyúlnia” Hollywood elől a Marlene Dietrich-sztorit? Erre a kérdésre valószínűleg megvan valahol a válasz, viszont a német filmesek alkotása akár a tengerentúlon is készülhetett volna. Látszik ugyanis, hogy sok pénzt fektettek bele és mindenképp a nagyközönséget célozták meg vele, így tehát a Marlene minden szempontból kielégítheti a filmbarátok igényeit. Az operatőrből rendezővé lépett Joseph Vilsmaier egyébként már előző filmjeivel, a Comedian Harmonists és a Sztálingrád című alkotásokkal is sikeresen szerepelt a közönség előtt.

// kritika  // életrajzi

George Tillman Jr: Men of Honor / Férfibecsület

2001. február 15. · írta

Az amerikai nézők nagyon unhatják már a sokat próbált, de keveset megélt, éjszakánként az íróasztal felett ceruzájukat rágcsáló hollywoodi forgatókönyvírók lomha képzelete által kiizzadt hősöket és azok kalandjait. Legalábbis ez lehet az egyik magyarázata, hogy mostanában az Álomgyárban mind gyakrabban folyamodnak ahhoz az igen kockázatos megoldáshoz, mely az úgynevezett való világ szállította nyersanyag felhasználásával igyekszik hőseposzt barkácsolni a mozik közönsége számára.

// kritika  // életrajzi

Szabó István: Sunshine / A napfény íze

2000. december 15. · írta

Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki hazai közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül, amely arra tett kísérletet, hogy az elmúlt százegynéhány év magyarországi történelmét egy zsidó család, a Sonnenscheinból lett Sorsok három generációjának történetén keresztül tárja elénk. Szabó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy mozifilm időkorlátai között (a film hossza 180 perc, ma itt húzódik a filmidő határa) három emberöltő magánéleti és történelmi krónikáját sűrítse filmmé, a Ferenc József-i monarchikus-időktől, két világháborún és a kommunizmus évein át a jelennel bezárólag.

// kritika  // történelmi film, életrajzi

Diane Kurys: Les enfants du siécle / Az évszázad gyermekei

2000. augusztus 15. · írta

George Sand, a francia romantika botrányos életű írónőjének szerelmi kalandjai nemcsak a korabeli Párizs irodalmi világa számára jelentettek hálás témát. A filmművészet Sand románcait (így például az egyik leghíresebbet, a Chopinnel valót) többnyire már feldolgozta, csupán idő kérdése volt az írónő és Alfréd de Musset kapcsolatának a megfilmesítése. Ez alkalommal éppen egy francia rendező(nő) érezte úgy, hogy törlesztenie kell a szakma eme adósságát.

// kritika  // erotika, életrajzi