/ /

Emigráns cikkek

Otto Preminger-portré 2.

2012. augusztus 22. · írta

Otto Preminger alkotóegyéniségének gyengesége, hogy filmjeinek hangvétele könnyen csúszik dogmatikus állásfoglalásba. Művészi egyenlege meglehetősen vegyes. Egyetlen kimagasló remekművet alkotott: az Egy gyilkosság anatómiáját. És két filmet, ami közel áll ehhez a szinthez: a Laura (1944), amely alapmű a noir műfajban, s a washingtoni berkekben játszódó Advise and Consent (1962).

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 1. rész: az európai tanulóévek

2012. május 2. · írta

A filmezés jelentette számára az életet. Már-már betegesen kényszeres munkakedvvel ugrott egyik produkcióból a másikba. Udvariasságot hírből sem ismerő maximalizmusával, kiabálásaival, tirádáival sztárok és technikusok százait tartotta félelemben évtizedeken át. De Rettenthetetlen Miksa valódi virtuóz volt: az észrevétlen klasszikus hollywoodi filmnyelv gyakorlójaként is eredeti beállítások és élelmes kameramozgások briliáns kiötlője. És kétségtelenül minden idők egyik legsokoldalúbb rendezője. Utolérhetetlen, fáradhatatlan és kibírhatatlan. 

// tanulmány  // portré, magyar

Magyarok Hollywoodban – Új Hollywood szamárlétráján

2010. augusztus 30. · írta

Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.

// tanulmány  // portré, magyar

Gimes Miklós: Anya / Mutter

2003. november 15. · írta

A budapesti magyarul, a svájci csak németül beszél. A budapesti karrierista, befutott, csinos fiatal nő, akinek születik egy kisgyereke, de a másfajta elfoglaltságok miatt keveset tud lenni vele. A svájci gyerekét egyedül nevelő anya, az azzal járó összes felelősséggel. A pestinek ugyan kikapós a férje, de van, aki szintén sokra vitte. A svájci azért dolgozik, úgyszólván mindegy is, mit, mert fel kell nevelnie a fiát, s csak magára számíthat.

// kritika  // dokumentumfilm