/ /

Ennio morricone cikkek

Három lépés a sikerhez: Ennio Morricone útja a csúcsra

2016. április 8. · írta

Amikor Ennio Morricone nagyjából egy hónappal ezelőtt átvette élete első igazi Oscar-díját az Aljas nyolcasért, a filmzenei sajtó szokás szerint kritizálta az akadémiát, hogy miért épp egy olyan filmet díjazott, melyben alig tizenvalahány perc eredeti zene van, és a szabályok szigorúbb értelmezése szerint elvileg még jelölni sem lehetett volna az adott kategóriában.

// tanulmány  // film és zene, portré

Csapón kívül 5.: Sergio Leone: The Good, the Bad and the Ugly / A Jó, a Rossz és a Csúf

2016. március 26. · írta

Ötven éve mutatták be a legendás Dollár-trilógia záródarabját, amelyet Tarantino „minden idők legjobban rendezett filmjének” nevezett. Aki egyszer belenézett a szája sarkában szivart rágcsáló Clint Eastwood acélos szemeibe, egy életre megjegyezte, mi az a spagettiwestern.

// trivia  // filmtörténet, western

Dario Argento-portré 1.

2010. november 19. · írta

Az idén 70 éves Dario Argentót gyakran nevezik az „olasz Hitchcocknak”, pedig filmjeik között legalább annyi a különbség, mint a hasonlóság. A suspense mesterének legendás precizitással optimalizált közönségfilmjeivel szemben Argento önnön pszichéjének legmélyére indul kínzó és kalandos felfedezőútra, rémálomszerű egotripjei így inkább gyermekkori kedvencéhez, E. A. Poe-hoz teszik hasonlatossá.

// tanulmány  // portré

Visszatekintés a giallók zenedramaturgiájára – a Giallo kapcsán

2010. június 29. · írta

Dario Argento a Giallóval majdnem vegytiszta műfajfilmet igyekezett kikísérletezni a laboratóriumában. Míg a gyilkos fehérítővel mossa tisztára áldozatait, addig az olasz rendező a film minden aspektusára olyan erőltetetten próbálja ráhúzni a műfaj legfőbb ismérveit, hogy a Giallo már inkább filmesztétáknak mint átlagnézőknek készült.

// tanulmány  // film és zene, filmtörténet

Avagy mire táncol Hollywood?

2001. október 15. · írta

Valljuk be, hadilábon állunk a filmzenével. Ha álmunkból verne fel a kultúrkommandó, nem biztos, hogy fejből elfütyülnénk a Rettenthetetlen vagy a Gladiátor zenéjét. Mintha a filmslágerek taktusai utcahossznyi hátránnyal indulnának a képekkel szemben. Időnként megveszünk egy-egy soundtracket, hogy lelkiismeretünket csillapítsuk valahogy, de azon túl csak a süket semmi. És akad néhány vakmerő, aki kapásból rávágja: Vangelis, James Horner, Hans Zimmer.

// tanulmány  // film és zene, műfajtörténet

Brian De Palma: Mission to Mars / A Mars mentőakció

2000. augusztus 15. · írta

A klasszikus asztronauta-film már születése óta a science-fiction műfaj mostohagyermekének számít: a formatervezésre érdemtelen alufólia-szkafandereikben ólomléptekkel tébláboló, kisképernyős arcú űrhajósok, akik számára egy alsónemű-csere is komoly logisztikai feladatot jelent nem sok eséllyel szállhatnak harcba a lézermeghajtású Skywalkerek és Flash Gordonok kozmikus héroszaival a mozinézők kegyeiért.

// kritika  // sci-fi