/ /

Erdélyi műhely cikkek

A láttatás mezején – Fischer István rejtett öröksége 1.

2018. január 10. · írta

Fischer István munkássága gazdagon kínálja a lehetőséget történelmi, elméleti és politikai szemléletek konkrét beágyazódásának kutatására. Filmes pályája a 20. század második felének történelmi időszakán keresztül a jelenbe hozza a modernitás minden drámáját és ígéretét, megvalósult, visszafojtott és máig lappangó erőit. Kifejezésre juttatja a fasizmus és a holokauszt okozta traumákat, az ún. „népi demokráciák” gyorsított ütemű modernizációját és bigott cenzúráját, valamint – már napjainkhoz közelebb – a neoliberalizmus piaci etikájának kulturális imperializmusát.

// tanulmány  // erdélyi műhely, portré

Filmtett-legek 2017

2017. december 30.

Év végén visszatekinteni az elmúlt 12 hónapra, ha kicsit közhelyes is, de mindig tanulságos. Tavaly és tavalyelőtt főleg Oscar-közelbe került filmekről szóló kritikákat kerestetek a Filmtetten és a magyar filmesekkel készült interjúk voltak a legnépszerűbbek – íme az idén „rongyosra olvasott” filmtettes írások listája!

// körkép  // erdélyi műhely

A némafilmektől a híradó- és oktatófilmekig – Janovics Jenő munkássága a két világháború között

2017. december 29. · írta

A Janovics Jenő sokrétű pályájáról írott összefoglalók sosem mulasztják el méltatni a színházi ember kiváló szervezőkészségét és jó vezetői kvalitásait. Művészi ambíciói gyakorlatias érzékkel társultak, ami az 1918-as történelmi fordulat után sem lankadt: próbálta újraéleszteni a színházat, fenntartani a mozis vállalkozásait, és a filmgyártást sem adta fel. Az első világháború utáni korszakról néhány oktatófilm és filmhíradó alapján vonhatunk le következtetéseket.

// tanulmány  // erdélyi műhely

Az erdélyi krimi is lehet olyan izgalmas, mint a skandináv – Beszélgetés Bagota Bélával

2017. december 26. · írta

Bányászthriller forog februártól az erdélyi hegyekben, aminek a hátterében ott kísért a rendszerváltás, a gyerekkereskedelem, és mindaz a feszültség, ami felhalmozódott az elmúlt húsz évben a magyarok és románok lakta kisvárosokban. De miért megy egy budapesti rendező Erdélyig a thrillerével? Miért vállalja a fagyoskodást mínusz húsz fokban? És milyen embernek ismerte meg Ridley Scottot? Mi döbbentette meg Angelina Jolie forgatásán? Bagota Béla mindezek mellett arról is mesélt, mikor érezte úgy, hogy kilökődött az űrbe, és mit köszönhet a Filmtettnek.

// interjú  // erdélyi műhely, magyar, thriller

A Világrém: egy egészségügyi kampányfilm a 20. század elejéről

2017. december 25. · írta

Az alábbi szöveg elsősorban arra próbál választ keresni, hogy a Transylvania filmgyárban 1920-as években megrendezett Világrém című filmben milyen kapcsolódásokat találunk azzal a kontextussal, amelyben a film született, illetve hogy milyen szálakon kötődik a film cselekménye és a szereplői jellemrajz a megrendelői szándékhoz. A filmről tehát ezúttal nem mint művészi alkotásról szeretnék szólni, hanem mint kampányfilmről.

// tanulmány  // erdélyi műhely

„Az élet nehéz, de az embernek mindent át kell élnie. Még a saját halálát is” – Csép Sándor-portré

2017. december 21. · írta

Csép Sándor a romániai magyar televíziózás egyik „atyja” volt, aki Bodor Pál mellett kezdte a tévés szakmát. Mindig is újságíró szeretett volna lenni, bár papfiúként  teológiát is tanult, majd filozófiát végzett. Nagyratörő, művelt, tájékozott volt, elveihez mindig hűen ragaszkodott, felelősségteljes és céltudatos volt. Mindezek  mellett azonban értelmes és érzelmes volt egyaránt. Ezen tulajdonságai a terepen is megmutatkoztak, megtalálta a hangot a tudóssal, színésszel, íróval éppúgy, mint a piaci kofával, vásárlóval, parasztemberrel. Munkásságával egyértelműen beírta nevét az erdélyi és az egyetemes magyar kultúra történetébe.

// tanulmány  // erdélyi műhely, portré

Tallózás a régi Magyar Adás (1969‒1985) szalagtárából

2017. december 16. · írta

„A hetedik erdélyi magyar hetilap, vagy a hetedik erdélyi magyar színház, vagy a romániai magyar panasziroda, vagy a nép ügyvédje, vagy erdélyi magyar koncertiroda, vagy inkább mindez együtt akart lenni és részben volt is a román tévében 69-től su­gár­zott magyar nyelvű műsor(nekünk és akkor mindenkinek A MAGYAR ADÁS).”1

// tanulmány  // tévé, erdélyi műhely

Magyar nyelvű színházi felvételek a Román Televízióban 1969 és 1985 között

2017. november 23. · írta

Érdemes-e televízióban színházi előadást bemutatni? Átérezheti-e a tévénéző a színdarabban megszülető katarzist, ha nem a színészekkel, az eredeti díszletekkel, a közönséggel van egy térben? Ezek a kérdések biztosan felmerülnek a színházi és televíziós szakemberekben egyaránt, amikor televíziós színházi felvételeken dolgoznak.

// tanulmány  // erdélyi műhely, filmtörténet

Csibi László: Nussbaum 95736

2017. november 18. · írta

Bár a címe egyértelműen a holokausztra utal, Csibi László új történelmi témájú riportfilmje nagyobbat merít ennél: egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzését is felvillantja, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Ugyanakkor nem csak a múltbeli események felmutatása foglalkoztatja, hanem az is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a jelenhez.

// kritika  // erdélyi műhely, dokumentumfilm

Kulisszák mögött, kamera előtt VI. - Hatházi András

2017. október 22. · írta

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A sorozat utolsó részében Hatházi Andrással ültünk le beszélgetni (no meg indultunk útra biciklizni), aki nemcsak színházi és filmes színészi munkásságáról ismert, hanem temérdek felnövő színésznemzedék tanárként is tiszteli.

// interjú  // színészet, erdélyi műhely