/ /

Erdélyi műhely cikkek

Beszélgetés Kacsó Sándor operatőr-rendezővel

2002. május 15. · írta

Kacsó Sándor neve, legalábbis a magyar tévénézők számára nem ismeretlen, hiszen ő az egyik „szülőatyja” a több, mint egy évtizede működő „új” bukaresti magyar adás ifjúsági rovatának, az Ébresztőnek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy nevét már jegyzik a romániai és magyarországi filmes világban is. Legutóbbi filmjével, a Bogdan az utcán cíművel több díjat nyert itthon és külföldön is.

// interjú  // erdélyi műhely, tévé

A székelyföldi mozihelyzet napjainkban

2002. május 15. · írta

A beavatottak nagyon jól tudják, hogy a mozi nem megy jól Romániában. A filmek egy alaposan berozsdásodott körforgáson keresztül haladnak a forgalmazótól a moziig, amely privatizálás hiányában az összeomláshoz közeledik. A rendszer szerint a România Film megveszi a filmeket, majd kiterjeszti az országban. A mozikat a nézőszám alapján sorolják kategóriákba, amely a továbbiakban meghatározza azt, hogy milyen sorrendben jutnak el hozzá a filmek. Az erdélyi mozik általában két másolatot (kópiát) kapnak, a nézőszám alapján először a kolozsvári Republica, majd a brassói Patria. Egyik héten végigjártuk a székelyföldi mozikat, hogy megvizsgáljuk, hogyan birkóznak meg a mozifenntartás problémájával.

// körkép  // mozik, erdélyi műhely

Korunk filmje – Korunk 2002/1. – Az erdélyi magyar film

2002. április 15. · írta

Eleven filmkultúráról csak ott beszélhetünk, ahol létezik az alkotók, befogadók, kritikusok szentháromsága. Erdélyi magyar filmről beszélni nem lehet, amíg nem ír róla senki. Biztos pont a Filmtett, de azért nem rossz, ha más típusú, hosszabb lélegzetű cikkek is megjelennek a témával kapcsolatban. Erre vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor a folyóirat 2002. januári számát a filmnek szentelte.

// recenzió  // kiadvány, erdélyi műhely

A Bolondok éneke krónikája

2002. február 15.

1976 óta nem készült mozifilm Nagyváradon, abban a városban, mely valaha a Kárpát-medence egyik kulturális fellegvára volt. A szeplős című román film elkészülte óta sokan csak egy kisjátékfilm forgatásáról hallottak, amely valamikor a kilencvenes évek közepén készült itt. Szünet ide, szünet oda, lehet, hogy épp ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkészülhessen a „legnagyváradibb” film. Negyed század után egy elvándorolt váradi srác, aki később a filmes szakmánál kötött ki, úgy érezte, hogy első saját filmjét itt, a szülővárosában forgatja le, sok nagyváradival, egy nagyváradiról… Nagyváradról.

// beszámoló  // forgatási beszámoló, erdélyi műhely

Beszélgetés az erdélyi filmről erdélyi operatőrökkel és rendezőkkel

2001. június 15. · írta

Miért rendez az operatőr, és miért operatőrködik a rendező? Miért kell a Mátyás szobornak feltétlenül látszania egy kolozsvári tudósításban? Hogyan hat a televíziózás a filmkészítésre? Mitől erdélyi az erdélyi film, egyáltalán lehet-e ilyesmiről fantáziálni? – Xantus Gábor, Tompa Gábor, Schneider Tibor, Erdős Zsigmond, Lakatos Róbert, Fazakas Szabolcs és Zágoni Balázs többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett el a Filmtett egyéves születésnapján.

// interjú  // erdélyi műhely

Beszélgetés Xantus Gáborral

2001. április 15. · írta

Tizenhét éves korában fogott először kamerát a kezében. Azóta szinte nem is tette le, ha kellett, felcserélte a videóval. Fáradhatatlanul dokumentálta azt, amit ma már talán késő lenne, és elvitte a kamerát a világ olyan pontjaira, ahol nemcsak magyar operatőr, de talán még filmezőgép sem járt soha. 30 év és több mint 300 film után most eljött az ideje továbbadni a felhalmozott tudást.

// interjú  // dokumentumfilm, erdélyi műhely

Beszélgetés Schneider Tiborral

2000. november 15. · írta

Schneider Tibor szuper8-assal kezdte még az őskorban, amikor a videó létezéséről csak meg nem erősített pletykák keringtek. Utána jött a bukaresti televízió magyar adása, az Ébresztő, majd a filmművészeti főiskola Budapesten. Filmek, díjak, „transzilván" csalódások és sikerek után, most az ajtón kopogtat az első nagyjátékfilm.

// interjú  // erdélyi műhely, tévé

Műfaji problémák a 90-es évek néhány Erdélyben játszódó dokumentumfilmje kapcsán

2000. november 15. · írta

Ne szépítsük: az Erdély-tematikájú sablonos riportfilmeknek szezonjuk van. Ha azonban bátran eloszlatjuk az „Édes Erdély" közhelyes bús ködét, nyereségünk egy termékeny paradoxon: azok a filmek az igazán izgalmasak, ahol csak mintegy háttérként van jelen a táj, az ország. A lényeg a történetben keresendő, a hősökben. A személyiségtől törvényszerűen fordulunk vissza a tájhoz: attól válik fontossá a környezet, hogy azok a bizonyos emberek éppen ott és csakis ott lettek azzá, akikként érdekesek.

// tanulmány  // dokumentumfilm, erdélyi műhely

Schneider Tibor: Igenis, Bram Stoker elvtárs! (1999)

2000. november 15. · írta

„Barátom, Isten hozta Önt a Kárpátokba! Türelmetlenül várom. Aludjon jól. Holnap három órakor indul a postakocsim Bukovinába. Helyet foglaltam önnek. A Borgói hágón várja a fogatom, és hozzám röpíti. Remélem jól utazott Londonból, és kellemesen tölti napjait gyönyörű birtokomon. Barátja, Drakula gróf"

// tanulmány  // erdélyi műhely, dokumentumfilm