/ /

Film és irodalom cikkek

A Bond-filmek adaptáció-hullámai

2012. október 26. · írta

Ian Fleming 1953-ban írta meg a Casino Royale című első James Bond-regényt, melyet azután minden évben egy újabb kötet követett. A regénysorozat nagyjából egy évtized alatt futott be világméretű karriert, Fleming végül összesen tizenkét regényt és két elbeszéléskötetet jelentett meg a 007-es ügynök főszereplésével (ebből kettő posztumusz jelent meg). A Bond-filmek elvileg a Fleming-regények adaptációnak tekinthetőek, azonban az eredeti műhöz való ragaszkodás erősen változó: egyes filmek már-már túlzottan ragaszkodnak a regényekhez, míg mások a címen kívül semmit sem tartanak meg az eredeti sztoriból.

// tanulmány  // filmtörténet, film és irodalom

„A nevem Bond. James Bond.” – Ötvenéves a 007-es ügynök 2.

2012. október 25. · írta

A 007-es szülőapja egy Ian Lancaster Fleming nevű úriember. Hősének nevét egy amerikai ornitológustól vette kölcsön, akivel Jamaicán találkozott. Fleming szerint „épp erre a rövid, minden romantikát nélkülöző, angolszász és mégis rendkívül férfias névre volt szükségem; így született meg a második James Bond.”

// tanulmány  // filmtörténet, film és irodalom

Roland Emmerich: Anonymous

2011. november 11. · írta

Roland Emmerich 2012 című filmje egy kataklizmát jósolt az emberiségnek. Tavaly még ennek a feltételezését is igen nagy képtelenségnek tartottam, idén viszont azt hiszem, újra meg kell fontolni. Idén inkább hiszek a világvégében, minthogy elhiggyem azt, amit a német származású rendező belém próbál erőltetni új, kosztümös opuszával.

// kritika  // film és irodalom, filmdráma

Brit költők a filmvásznon 2.

2011. március 9. · írta

A rímfaragókat övező dicsfény az utóbbi fél évszázadban igencsak elhalványult, az igazán jó poéta filmen ma már szinte kuriózumnak számít, mintha természetfeletti erőkkel bíró lénnyel találkozna az ember. Ha pedig egyszerre többüket is egy helyre tereli a sors – legyen bár a helyszín a filmvászon –, az szinte szuperhősök összejövetelének tűnik a modern néző szemében.

// tanulmány  // film és irodalom

Brit költők a filmvásznon 1.

2011. március 7. · írta

A mozgókép láthatóan szabadon bánik a brit költők életrajzával. Az adaptációk ahelyett, hogy a valós események illusztrációi lennének, sokkal szívesebben gondolják újra a poéták sorsát. A 20. század eleje óta a rút rímfaragó sármos szívtipróként tér vissza, a kétes hírű tollforgató sátáni mélységekbe züllik, a beteg és elnyomott költőzseni pedig nyilvánosan vesz elégtételt gonosz vérszívóvá aljasodott pályatársa felett.

// tanulmány  // film és irodalom

John Hillcoat: The Road / Az út

2010. május 6. · írta

Hillcoat eddig is előszeretettel kalauzolta hétköznapi hőseit a nyugati civilizáción túli világba: az 1988-as pszicho-horror (Ghosts…of the Civil Dead) egy börtönben, a To Have and to Hold (1996) a pápua-új-guineai őserdőben, Az ajánlat (2005) az ausztrál vadnyugaton játszódik. McCarthy Pulitzer-díjas, szomorú regényének poszt-apokaliptikus világa jól illeszkedik ebbe a sorba. Az út a legkiérleltebb munka a rendező 20 éves pályáján.

// kritika  // filmdráma, film és irodalom

A metafora metafizikája. Balázs Béla metaforaértelmezése poétika és filozófia metszéspontjában

2009. október 12. · írta

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] „És ha a lélek először eszmélvén valamire, gondolat és fogalom előtt megérzi dolgok titkos közét egymáshoz, akkor metaforával szól, mert az elsőbb, kezdetlegesebb a névnél.” – írja Balázs Béla1 a sokáig a retorika és esztétika sajátjának, de mára már a gondolkodásunk alapadottságának tekintett metaforáról.

// tanulmány  // filmelmélet, film és irodalom

Szöveghűség Márai-rajongóknak – DVD-n az Eszter hagyatéka

2008. december 4. · írta

Megjelent DVD-n a Márai Sándor kisregényét filmre adaptáló Eszter hagyatéka. A míves kiállítású, illusztris szereplőgárdát felvonultató alkotás kritikátlan tisztelettel viszonyul az alapanyaghoz: nem csak az író szelleméhez hű, de betűihez is. A neves színészeknek ennek ellenére néhol sikerül a hajmeresztő bravúr, hogy a papírízű monológokba életet leheljenek.

// recenzió  // kiadvány, film és irodalom

Charles Dickens Karácsonyi énekének filmes adaptációi

2008. január 15. · írta

Hóhullás London szűk kis utcáin. Karácsony napja. A gyerekek játszanak, az emberek ajándékokat vásárolnak. Mindenhonnan csak úgy árad a karácsonyi hangulat. Ki gondolná, hogy egy ilyen szituációból el lehet jutni egy kísértethistóriáig? Charles Dickens rátalált az ideális útra. Olyan módon kovácsolta össze Karácsonyi ének című kisregényében a valóságot a fikcióval, a karácsonyt a szellemekkel, a szeretetet a zsugorisággal, hogy fantáziája ijesztő és egyben gyönyörű történetet eredményezett. Azonban még így is furcsa tapasztalnunk, hogy a világirodalom nagyszámú karácsonyi sztorija közül ez az egyedüli, amely több, mint másfél évszázadon keresztül lázba hozta a film- és színházrendezőket, és a mai napig visszatérő olvasmány, nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is.

// tanulmány  // film és irodalom

Szabó István: Rokonok

2006. június 15. · írta

A Szabó István-i oeuvre hangsúlyos témája a morális kérdéseket felvető döntéshelyzetekben megnyilvánuló emberi magatartás, valamint annak vizsgálata, hogy ezt a döntést milyen tényezők és mi módon – a szereplők egyéni élettörténetével, azok előzményei, a társadalmi és történelmi kontextus által – befolyásolják, határozzák meg vagy éppenséggel lehetetlenítik el.

// kritika  // magyar, film és irodalom