/ /

Film és irodalom cikkek

Dr. Horváth Putyi: A halál kilovagolt Perzsiából

2006. június 15. · írta

A film Hajnóczy Péter méltatlanul kevéssé ismert, bár bizonyos értelemben kanonikus kisregényét igyekszik vászonra vinni, s a rendező szándékai között bevallottan ott van a könyv tágabb közönséggel való megismertetése is. Ebből a szempontból a film bukás: a moziból kifele menet az ember úgy érzi, nyugati, eredetiség-morzsákra vadászó kritikusokon kívül mást nem tud meggyőzni ez a másfél óra – ha ismeri Hajnóczyt, azért, ha meg nem ismeri, akkor azért.

// kritika  // magyar, film és irodalom

Bennett Miller: Capote

2006. május 15. · írta

Drámai hangulatúra sikerült Bennett Miller rendező első játékfilmje, a Capote. A melankolikus tájképek, az utolsó percig reménykedő halálraítéltek, egy aprólékosan részletezett akasztás, a mardosó lelkiismeret képeit a lassú filmzene úgy fogja össze, hogy meglehet, kissé komoran hagyjuk majd el a mozit. De elhagyhatjuk némileg bosszankodva is, hogy megint egy olyan filmre szántunk 114 percet, amelyik a sztárvilág manapság divatos szellemében készült.

// kritika  // film és irodalom, filmdráma

Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek

2006. április 20. · írta

A 37. filmszemlén mutatták be az első Márai-filmet, amelyet a világhírnévre szert tett, könnyfakasztó A gyertyák csonkig égnek című műből készítettek. Igazából nem is filmadaptációról kellene beszélni, hiszen a két barát közötti késői leszámolás drámájának inkább a tévéváltozata született meg Iglódi István rendezésében.

// kritika  // magyar, film és irodalom

Színek és formák a világítótoronyban

2003. november 15. · írta

Virginia Woolf A világítótorony című regénye már felütésében, tulajdonképpen a cím puszta megadásával fényt áraszt, színeket ébreszt. Tudatunkban felvillantja a torony emblematikus fehérségét és az időről időre feltűnő fehér fényt. A Colin Gregg rendezte To the Lighthouse (1983) nyitóképe is a világítótoronyra fókuszál, dominánsan jelenítve ezt meg az alkony sötétéjének kontrasztjában, a regényre olyannyira jellemző vertikalitást hangsúlyozva.

// tanulmány  // film és irodalom

Shakespeare á la Hollywood

2003. szeptember 15. · írta

Azt gondolhatnánk, hogy Hollywood és Shakespeare nehezen férnek össze, de amint Rómeó és Júlia történetének két legújabb filmadaptációja bizonyítja, a filmipar amerikai centruma és az angol klasszikus nagyon is jól kijönnek egymással. Baz Luhrmann 1996-ban újból közönség elé tárja a tinédzser szerelemesek tragikus történetét William Shakespeare’s Romeo and Juliet című filmjében, pár évre rá pedig John Madden a színdarab megszületésének történetét meséli el egy kosztümös, kvázi Shakespeare-életrajzban, a Shakespeare in Love (1998) címűben. Mindkét film közönségsikernek örvend annak ellenére, hogy két teljesen különböző megközelítésről van szó. Az egyik Rómeó és Júlia napjainkban játszódik valahol Verona Beach-en – amely leginkább Mexikóvárosra hasonlít –, a másik Rómeó és Júlia pedig csak néhány jelenet erejéig elevenedik meg, egy kosztümös film kontextusában.

// tanulmány  // film és irodalom

A Hornby-adaptációkról

2003. szeptember 15. · írta

Valószínűleg rengeteg recept van a filmkészítők fejében arról, hogy miként lehet egy filmet biztos befutóvá tenni. A biztonság kedvéért érdemes olyasmit választani a film témájául, ami már egyszer bizonyított. Mondjuk egy habkönnyű bestsellert a könyveladási listák éléről, és máris lehúzhatunk még egy bőrt ugyanarról a témáról. Könnyen kalkulálható nézőszámot kínál a producereknek is, úgyhogy nincs más hátra, mint keresni egy fordulatos, lendületes, pörgős történetet.

// tanulmány  // film és irodalom

„Hallo! Bridget Jones, dévaj szexistennő, lábai közt egy nagyon rossz fiúval...”

2003. szeptember 15. · írta

Hogy miért sikeres Bridget Jones naplója? A választ kimeríthetnénk egy mondatban: a nők szeretik a hollywoodi típusú romantikus vígjátékokat. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le ennyire. Vannak bizonyos „tekintetek”, irányzatok, műfaji sajátosságok, amelyek nem kis szerepet kapnak egy film befogadási folyamatában.

// tanulmány  // film és irodalom

King kontra Kubrick: Ragyogás – Változatok az őrületre

2003. szeptember 15. · írta

Stephen King Ragyogás című bestsellere a kiindulópontja Stanley Kubrick „modernistaként” reklámozott filmjének. Azt a kérdést tanulmányozva, hogy Kubrick mennyire téríti le nézőit a kitaposott ösvényről, meg kell vizsgálnunk filmjének mind a King fémjelezte ősszövegtől, mind a horrorfilm normarendszerétől való távolságát.

// tanulmány  // film és irodalom

Filmadaptáció – Az irodalom és a film végtelen dialógusa

2003. február 15. · írta

A filmadaptációk kritikai méltatásai többnyire azt vizsgálják, hogy a film hű maradt-e az irodalmi forrásszöveghez. Ez a megközelítés azon a problematikus feltételezésen alapul, hogy az irodalmi szöveg egy tökéletesen egységes, pontosan megfogalmazott, mondhatni „helyes” jelentést közvetít az olvasó felé, melyet a filmkészítő vagy felismer, és hitelesen átültet dolgozatába, vagy erőszakot követ el eme „szent” üzeneten, netalán vissza is él vele – és ennek az eredménye egy silánynak bélyegezhető adaptáció. A probléma ott kezdődik, hogy a kedves olvasónak (aki, ne feledjük, a filmkészítő is) vajon mihez is kellene hűnek lennie? A szöveg által közvetített üzenethez?

// tanulmány  // film és irodalom