/ /

Filmdráma cikkek

Peter Berg: Patriots Day

2017. augusztus 10. · írta

A túlélő és a Mélytengeri pokol után legújabb rendezésében Peter Berg újra egy olyan – az Egyesült Államok szempontjából jelentős – témához nyúl, amelynek valós eseményeken alapuló történetét a kedvére csavargathatja. Látszólag Berg célja azonban a Patriots Dayjel is tulajdonképpen csak annyi, hogy egy nem létező zsáner, a hazafias film jegyeit és határait keresse. A filmnek azonban nem csak a műfaja zavaros, de az sem igazán tiszta, hogy tulajdonképpen miről is szól.

// kritika  // akciófilm, filmdráma

Ang Lee: Billy Lynn's Long Halftime Walk / Billy Lynn hosszú félidei sétája

2017. augusztus 2. · írta

Ang Lee nem fél a vitától. Olyan megosztó, és az egységes szerzőiség mítoszát is megkérdőjelező filmek után, mint a Brokeback Mountain és Pi élete, most újabb tabusort döntöget: az iraki háború, a hősiesség fogalma és a fogyasztói társadalom is találatot kap. De ha más nem is, a forgatásban alkalmazott rekordértékű technika megítélése biztos összeugrasztja a nagyérdeműt.

// kritika  // háborús, filmdráma

Marcel Provost: Sage femme / Én és a mostohám

2017. július 26. · írta

Marcel Provost új filmje a francia film két nagyasszonya, Catherine Frot és Catherine Deneuve zseniális játékára alapoz. A rendező – aki korábban Séraphine és Violette című életrajzi drámáival már bebizonyította, hogy van érzéke a női lélek ábrázolásához – most az össze nem illő páros toposzában keresi a dinamikát, az érzékenységet és a rejtett energiákat. A páros tagjai ezúttal egy középkorú nő, és egy nála valamivel idősebb asszony, aki váratlanul bukkan fel múltjából, és – rövid időre – helyet követel magának a jelenében.

// kritika  // filmdráma, európai

Teinoszuke Kinugasza: Jigokumon / Gate of Hell / A pokol kapuja, 1954

2017. július 15. · írta

A háború utáni japán filmnek szüksége volt a kiugrásokra. Nemcsak művészi értéket, hanem szakmai tudást és tisztelettel vegyes alázatot kellett sugároznia, főleg a „győzedelmes” amerikaiak felé. Ebben az Európára és Közel-Keletre koncentráló eisenhoweri éra (1953-1961) inkább lehetőséget jelentett Japánnak. Nem véletlen, hogy az 1955. március 30-i Oscar-díjkiosztón a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját az alázat női tragikumát bemutató jidai-geki (kosztümös film) zsebelhette be.

// kritika  // oscar-maraton, filmdráma