/ /

Filmelmélet cikkek

Filmterápia, avagy miként gyógyuljunk filmmel?

2015. február 26. · írta

A 21. század, úgy tűnik, a terápiák kora: virágzik a pszichoanalízis, a lélekgyógyászat minden formája, a tudományos, az ezoterikus, a spiritualista terápiák számtalan formájával találkozhatunk, a Bach1-virágterápiától a zeneterápiáig, a szisztematikus pszichológiától a vállalati couchingig. Mind arra törekszik, hogy felszínre hozza mindazt, ami még valahol a kliensben,  a páciensben, az alanyban rejlik, és akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat – akik anyagi áldozatot hoznak ennek érdekében – remélik, hogy felszínre kerül valami önmagukból, amit még nem vagy csak nagyon hiányosan, felszínesen ismernek, illetve hogy megszabadulnak megannyi kellemetlen, többnyire lelki, életvezetési, szokásbeli nyavalyától.

// tanulmány  // filmelmélet

Miért forgatta le Haneke kétszer ugyanazt a filmet?

2014. június 26. · írta

Elsőként 1997-ben, közvetlenül a híres-hírhedt Jegesedés-trilógia (A hetedik kontinens, Benny videója, 71 töredék a véletlen kronológiájából) után készítette el Haneke a Funny Games című filmet. Meglepő hangnemváltás volt ez, ami Arany Pálma jelölést hozott neki. Másodszor 2007-ben, amerikában, a Cannes-ban több díjjal is honorált Rejtély után.

// tanulmány  // filmelmélet

„Ez az istentelen igéje…” - Buñuel eretnek „örömhírei”

2013. augusztus 1. · írta

Különös dolog, de amikor a Vatikán összeállította a legfontosabb vallási filmek listáját, egy olyan rendező moziját is kiválasztották, aki magát ateistának vallotta és filmjeiben permanensen kigúnyolta, sőt fölöslegesnek kiáltotta ki az egyházat. Luis Buñuel Nazarinja (1958) mégis a „hit” kérdéseinek egyik legkifejezőbb darabja és legnagyobb paradoxonja is a rendező „ateista” evangéliumának.

// tanulmány  // filmelmélet, portré

Az új képalkotási módszerek hatása a történetmesélésre

2011. január 12. · írta

Az utóbbi időben a képrögzítés technikai feltételei, módozatai és lehetőségei rohamosan megszaporodtak, és megkérdőjelezték a képről, a filmképről (és a filmről) alkotott fogalmainkat. Ha egy pillanatra eltekintünk attól a kérdéstől, hogy vajon a legújabb HD-kamerák képe mennyire megkülönböztethető a 35 mm-es filmétől, fontosabbá válik a többféle képtípus elterjedésének és a különféle képrögzítési módok egyszerűsödésének ténye. A képek és a képekhez kapcsolódó fogalmaink heterogenitása nehéz helyzetbe hozza a reprezentációval, fényképészettel, filmmel foglalkozó művészetelméletet.

// tanulmány  // filmelmélet

XII. Nemzetközi Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben – Kolozsvár, 2009. október 23–24.

2009. október 31. · írta

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média tanszékének szervezésében október 23. és 24. között újabb filmtudományi konferencia zajlott – immár tizenkettedik alkalommal. A szervezők – a francia nouvelle vague 50. évfordulójára hivatkozva – az Új hullámok címet adták a rendezvénynek, talán nem is sejtve, hogy ezzel mennyi filmtörténészt és filmelmélészt sikerül majd Kolozsvárra csalogatni.

// beszámoló  // konferencia, filmelmélet, médiaoktatás

Balázs Béla filmkritikái és A látható ember – Balázs filmesztétikájának alapjai

2009. október 23. · írta

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] Hét kritika segítségével fogom bemutatni, hogy milyen szemszögből közelítette meg Balázs Béla a filmeket, hogy már a kritikákban megjelentek azok a fogalmak, amiket később A látható emberben a középpontba állított, és hogy milyen erős a hasonlóság a kritikák és A látható ember között.

// tanulmány  // filmelmélet

A vég és határoltság szerepe Balázs Béla Halálesztétikájában és A Kékszakállú herceg várában

2009. október 23. · írta

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] Ezúttal nem a filozófiai előzmények s nem a századforduló filozófiai sokszínűségének kontextusában idézzük meg a balázsi Halálesztétika gondolatmenetét. Nem esik itt szó Simmel, Schopenhauer, Nietzsche vagy Weininger hatásáról, jóllehet ezekből az olvasat-irányokból is érdekes karakterjegyeket nyerne a Halálesztétika. Ugyanakkor ez az esszé sem mentesül a filozófiatörténeti érdeklődéstől, hiába nem kíván szaktanulmány lenni.

// tanulmány  // filmelmélet

Gondolatok Balázs Béla filmes munkásságáról

2009. október 12. · írta

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] 85 éves A látható ember című filmművészeti, filmesztétikai mű, a maga korában sok nyelvre lefordított bestseller – most egyszerűen csak alapmű, amit nemhogy nem lehet elkerülni, hanem nagy valószínűséggel az első szak-, tan- vagy ismeretterjesztő könyv, ami a témával ismerkedők kezébe kerül, legyenek puszta érdeklődők vagy esztétikai-filmes tanulmányaikat kezdők.

// tanulmány  // filmelmélet, filmtörténet

A metafora metafizikája. Balázs Béla metaforaértelmezése poétika és filozófia metszéspontjában

2009. október 12. · írta

[A DocuArt Balázs Béla-pályázatának nyertes munkái] „És ha a lélek először eszmélvén valamire, gondolat és fogalom előtt megérzi dolgok titkos közét egymáshoz, akkor metaforával szól, mert az elsőbb, kezdetlegesebb a névnél.” – írja Balázs Béla1 a sokáig a retorika és esztétika sajátjának, de mára már a gondolkodásunk alapadottságának tekintett metaforáról.

// tanulmány  // filmelmélet, film és irodalom