/ /

Filmtörténet cikkek

Váltakozó pólusok. A skót film története

2016. október 27. · írta

„Pocsék dolog skótnak lenni. Az alja, a legalja vagyunk, a nagyvilág söpredéke. A legnyomorultabb, legszánalmasabb, legszemetebb emberfajta, ami a civilizációból született” − harsogja a skót tájba a Trainspotting (r. Danny Boyle, 1996) egyik emlékezetes jelenetében Renton (Ewan McGregor). Az edinburgh-i születésű író, Irvine Welsh a késő thatcheri skót életérzést megragadó regényének filmváltozata éppen 20 esztendeje került a mozikba.

// tanulmány  // nemzeti plán, filmtörténet

Az „igazság” hitelesítője – Abbas Kiarostami-portré

2016. október 12. · írta

Sok közhelyet leírtak a július 4-én elhunyt iráni rendezőzseniről, Abbas Kiarostamiról. A régóta terjedő Godard-, Kuroszava-idézettől a ’90-es évek iráni újhullámában betöltött szerepén és a dokumentum, fikció, líra mezsgyéjén egyensúlyozó érzékiségén át az európai korszakának esztétizálásáig. Az élete utolsó részében Franciaországban, de valójában a tágas nagyvilágot körbeutazva alkotó művész keleti világlátást hozott Európába, még akkor is, ha az oeuvre-je sok szempontból hasonlít a nyugati filmalkotók pályájának ívére.

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Finn filmtörténet

2016. október 3. · írta

A nézők számának szempontjából a finn film pompásan kezdte az évezredet. A moziba járók mintegy 30%-a választ hazai alkotást, amikor filmet néz, ez pedig Franciaország után a legmagasabb arány Európában. Ez azonban korántsem volt mindig így, hiszen a finn filmnek is megvoltak a mindenféle okokból eredő hullámvölgyei. Ebben a szövegben a finn filmkultúra születését, a fejlődés és alakulás központi elemeit, néhány kulcsfontosságú filmet és a filmtörténet 1900-as évek elejétől napjainkig ismétlődő témáit vizsgálom.

// tanulmány  // nemzeti plán, filmtörténet

Egy játékos naplója – Michael Cimino-portré

2016. augusztus 31. · írta

Az idén 120. évét taposó filmtörténet számos kiváló alkotója között kevés olyan megosztó művész és személyiség volt, mint Michael Cimino. A párhuzamosan zseninek és pancsernek is tartott rendező életművét a folyamatos kockáztatás és a rendezői hatalommal való visszaélés jellemzi, nevével pedig örökre összeforrt a tiszavirág életű hollywoodi auteur-korszak és egy komplett stúdió bukása.

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Harminc éve egyre kékebb a bársony – Csapón kívül 8.: David Lynch: Blue Velvet / Kék bársony

2016. július 9. · írta

David Lynch is öregszik, bizony. A mester, akitől évek óta nem láttunk a szó szoros értelmében vett játékfilmet (ha megengedő vagyok, az Inland Empire, ha szigorúbb, a Mulholland Drive óta), három évtizede rendezte azt a filmet, amely kis túlzással a teljes életmű egyfajta foglalata és – meglehet, korai – szintézise lehetne: a Kék bársonyt. És nem mellékesen: Lynch idén töltötte hetvenedik életévét.

// trivia  // filmtörténet

Erdély mozgóképes öröksége V.: Film/Színház

2016. július 6.

A százéves kolozsvári filmgyártás múltját több aspektusból bemutató ismeretterjesztő websorozatunk utolsó részében fiatal színházi rendezőkkel – Visky Andrej, Botos Bálint, Albu István – néztünk meg egy késői Janovics-filmet, a Világrémet, ami után film és színház viszonyáról, Janovics kettős énjéről, a rendezői és színészei munka kettősségéről beszélgettünk velük.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége IV: Janovics hagyatéka

2016. július 4.

A több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről szóló sorozatunkban szó esett Janovics Jenőről és munkásságáról, a korabeli mozikról, sőt, száz évvel ezelőtt némafilmek beállításait is megpróbáltuk rekonstruálni. Ideje szétnéznünk a jelenben is: kolozsvári vagy Kolozsvárhoz kötődő filmkészítők vallanak arról, hogy alkotóként mit jelent számukra ez a szellemi örökség, és hogy mennyit lehet ebből a mába átmenteni.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége III.: Rekonstrukció

2016. július 2.

Ismeretterjesző websorozatunkban a százéves kolozsvári – és erdélyi – filmkészítés kezdeteinek eredtünk nyomába, eddig megismerkedtünk már Janoviccsal és a korai mozik épületeivel. A sorozat harmadik részében a (sajnos alig maroknyi) fennmaradt kolozsvári némafilmek helyszíneit kerestük fel, megpróbáltunk néhány beállítást rekonstruálni ott, ahol volt szerencsénk ugyanazt az épületet vagy helyszínt valamennyire érintetlenül megtalálni. És ott is, ahol nem.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely