/ /

Filmtörténet cikkek

Harminc éve egyre kékebb a bársony – Csapón kívül 8.: David Lynch: Blue Velvet / Kék bársony

2016. július 9. · írta

David Lynch is öregszik, bizony. A mester, akitől évek óta nem láttunk a szó szoros értelmében vett játékfilmet (ha megengedő vagyok, az Inland Empire, ha szigorúbb, a Mulholland Drive óta), három évtizede rendezte azt a filmet, amely kis túlzással a teljes életmű egyfajta foglalata és – meglehet, korai – szintézise lehetne: a Kék bársonyt. És nem mellékesen: Lynch idén töltötte hetvenedik életévét.

// trivia  // filmtörténet

Erdély mozgóképes öröksége V.: Film/Színház

2016. július 6.

A százéves kolozsvári filmgyártás múltját több aspektusból bemutató ismeretterjesztő websorozatunk utolsó részében fiatal színházi rendezőkkel – Visky Andrej, Botos Bálint, Albu István – néztünk meg egy késői Janovics-filmet, a Világrémet, ami után film és színház viszonyáról, Janovics kettős énjéről, a rendezői és színészei munka kettősségéről beszélgettünk velük.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége IV: Janovics hagyatéka

2016. július 4.

A több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről szóló sorozatunkban szó esett Janovics Jenőről és munkásságáról, a korabeli mozikról, sőt, száz évvel ezelőtt némafilmek beállításait is megpróbáltuk rekonstruálni. Ideje szétnéznünk a jelenben is: kolozsvári vagy Kolozsvárhoz kötődő filmkészítők vallanak arról, hogy alkotóként mit jelent számukra ez a szellemi örökség, és hogy mennyit lehet ebből a mába átmenteni.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége III.: Rekonstrukció

2016. július 2.

Ismeretterjesző websorozatunkban a százéves kolozsvári – és erdélyi – filmkészítés kezdeteinek eredtünk nyomába, eddig megismerkedtünk már Janoviccsal és a korai mozik épületeivel. A sorozat harmadik részében a (sajnos alig maroknyi) fennmaradt kolozsvári némafilmek helyszíneit kerestük fel, megpróbáltunk néhány beállítást rekonstruálni ott, ahol volt szerencsénk ugyanazt az épületet vagy helyszínt valamennyire érintetlenül megtalálni. És ott is, ahol nem.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége II.: A régi mozik nyomában

2016. június 30.

A százéves kolozsvári mozizás kezdeteit feltáró sorozatunk második részében a filmkultúra szentélyeivel, a moziépületekkel fogunk megismerkedni a Korzo egyesület jóvoltából. Van köztük ami nemrég még mozi volt, de olyan is van, aminek már csak hűlt helye van – és olyan is, amiben még mindig működik filmszínházként, ha nem is mindennap.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Erdély mozgóképes öröksége I.: Janovics és kora

2016. június 28.

Sorozatunkban az immár több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről lesz szó, ami nem kizárólag, de leginkább egy személyiségnek köszönhető: Janovics Jenőnek. Színész és rendező volt, amikor a Lumière fivérek találmánya megjelent Erdélyben, és ő azonnal felkarolta: művészi és üzleti lehetőséget egyaránt látott benne. Az első részben személyiségének két oldaláról lesz szó: Zakariás Erzsébet színháztörténész a színházi ember Janovicsról, Zágoni Bálint filmtörténész pedig a filmes Janovicsról beszél.

// ajánló  // filmtörténet, erdélyi műhely

Pandóra digitális szelencéje

2016. június 27.

A teljes filmgyártás átállt világszinten 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevlemezekre. Súlyos filmtekercsek helyett a mozigépész egy kis dobozt és egy jelszót kap a forgalmazótól. A forgatáson pixeleket rögzítünk, a moziban 3D-trükköket és CGI-varázslatokat nézünk. A filmarchívumok digitális hordozóra mentik át gyúlékony szalagokra rögzített kincseiket, miközben egyúttal digitális módszerekkel restaurálják azokat. A filmes adattárolás is költözik pókhálós falak közül az internetre. Filmfesztiválok szervezői küzdenek meg jogi problémákkal, hogy egyre több vetítésük a világ távoli szegleteiből is követhető legyen.

// lista  // filmtörténet

David Bordwell: Pandora’s Digital Box: Films, Files, and the Future of the Movies

2016. június 26. · írta

Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.

// recenzió  // médiaoktatás, filmtörténet

Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával

2016. június 7. · írták: ,

Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.

// interjú  // filmrestaurálás, filmtörténet