/ /

Fotográfia cikkek

Joachim Trier: Louder Than Bombs / Hétköznapi titkaink

2016. március 25. · írta

Joachim Trier norvég rendező első angol nyelvű, amerikai közegben játszódó filmje tagadhatatlanul európai lett: hétköznapi epizódokban tobzódó, lassan hömpölygő, intenzív emberi dráma egy szilánkokra hullott család trauma-feldolgozási és újraegyesítési kísérleteiről. Mágiája a szemfényvesztés mellőzésében rejlik.

// kritika  // filmdráma

Wim Wenders: Le sel de la terre / The Salt of The Earth / A föld sója

2014. december 10. · írta

Wenders már korábban is készített művészekről filmet (Buena Vista Social Club, Pina Bausch), legújabb munkája, A föld sója pedig egyszerre dokumentumfilm, portréfilm, életmű-bemutató, amelyben a braziliai Sebastião Salgadóval, a világhírű fotográfussal és az általa rözgített, konzervált, fényképpé merevített világgal – többnyire a szenvedés világával – ismerkedhet meg a néző.

// kritika  // dokumentumfilm

Chris Marker-portré 2.

2011. augusztus 1. · írta

Chris Marker fotográfus, esszéista munkássága az emlékezések és az asszociációk narratívája köré szerveződött. Filmjeiben, akárcsak utazásaiban is a határmezsgyén mozgott: a szélsőségek és a világban rejlő kapcsolatok érdekelték. Számára a film maga volt a politika. A ’68-as események után azonban már nem volt politika és nem volt film sem.

// tanulmány  // portré

Chris Marker-portré 1.

2011. július 29. · írta

Kilencvenéves a francia újhullám egyik legenergikusabb kísérletezője. Párizsban él, de hat éve nem alkotott. Ő és Godard voltak azok, akik komolyan vették a filmművészet határainak tágítását. Csakhogy míg kollégája 40 éve kesereg a film halálán, addig ő majd’ ugyanennyi ideje lépett túl a celluloidanyagon a mozgókép metafizikus világába. Ő Chris Marker.

// tanulmány  // portré

Jan Troell: Maria Larssons eviga ögonblick / Everlasting Moments / Maria Larsson örökkévaló pillanatai

2009. április 10. · írta

A címet olvasva nem kell rögtön valami akció- és vérdús filmre gondolni, hiszen Maria Larsson örökkévaló pillanatai nem erőszakos cselekedetekhez, hanem varázslatosan emlékezetes képekhez kötődnek, melyeket egy különös, furcsa gépezet – egy fényképezőgép – tett maradandóvá.

// kritika  // filmdráma, történelmi film

Wim Wenders: Palermo Shooting / Halál Palermóban

2008. december 17. · írta

A Palermo Shooting Wenders filmes ars poeticájának újrafogalmazása, egyfajta kérdésekkel, bizonytalansággal és kételyekkel teli hitvalláskeresés, vagy akár a saját életútjára való rákérdezés is lehetne. Természetes folytatása a Németországban forgatott korábbi filmjeinek: a fényképész, a művész, az ember léthelyzetét, helyét, szerepét firtatja.

// kritika  // filmdráma