/ /

Hugh grant cikkek

Marc Lawrence: The Rewrite / Hogyan írjunk szerelmet

2014. november 26. · írta

A 2008-as A pankrátor óta reneszánszukat élik azok a filmek, amelyekben a főszerepet játszó színész alakításához a kritikusok rendszeresen odateszik, hogy azért is erős, mert némiképp életrajzinak is lehet nevezni a történetet. Akkor Mickey Rourke alakított egy egykoron sikeres, szeretett és csodált sztárt, aki azóta leszegényedett, elfelejtették és megkeseredve, egyedül tengeti napjait. Ezután jött a 2009-es Ki nevet a végén?, amelyben Adam Sandler játszotta ugyanezt, csak bunyós helyett humoristában. Ehhez a sorhoz csatlakozott most a (a hihetetlenül idétlen magyar címmel ellátott) Hogyan írjunk szerelmet...

// kritika  // romantikus, vígjáték

Beeban Kidron: Bridget Jones: The Edge of Reason / Bridget Jones: Mindjárt megőrülök!

2005. február 15. · írta

Bridget Jones történetének folytatását érdeklődve várta a könnyed vígjátékokat és angol humort kedvelő közönség, a szinglik tömegéről nem is beszélve, akik hősüket vélték felfedezni az örökösen stabil párkapcsolatot hajszoló harmincas nagyvárosi nőben. A szingli életmód legitimizációja azonban ezúttal elmaradt: Bridget felhőtlen boldogságban él néhány hete Markkal, a két pasi közül, ugye emlékszünk, a rendesebbel, őszintébbel, ügyvédebbel.

// kritika  // romantikus

Richard Curtis: Love Actually / Igazából szerelem

2004. augusztus 15. · írta

Hát ezzel a filmértékeléssel egy kicsit elkéstünk, mivel valamikor karácsony előtt kellett volna elmondanunk a tisztelt olvasónak, hogy véleményünk szerint milyen is ez a film. És ha figyelembe veszi mondandónkat, még gyorsan elvihette volna kedvesét egy kis romantikus filmre, hogy belerázódjanak a megfelelő karácsonyi hangulatba.

// kritika  // romantikus

Roger Michell: Notting Hill / Sztárom a párom

2000. június 15. · írta

A minél magasabb nézettségi indexekre törekvő hollywoodi filmkészítés az utóbbi években bevált, ebben a formában nem túl eredeti receptjét hasznosítja filmünk. A néző, azaz a kliens, az ügyfél megfogásának, moziba csábításának mindenkori eszköze a figyelemfelkeltő újszerűséggel való kecsegtetés. Ennek tipikus módszere a meglévő séma-készletre való hagyatkozáson túl egyes klisék megbolygatása, részleges tagadása oly módon, hogy ez teljességében ne kérdőjelezze meg annak jogosultságát, kérdőjelekkel tarkítva csupán a filmhez való nézői viszonyulásunkat.

// kritika  // romantikus, vígjáték