/ /

Ingmar bergman cikkek

Kulisszák mögött, kamera előtt IV. - Bogdán Zsolt

2017. október 7. · írta

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A negyedik epizódban Bogdán Zsolt állt – kutyástól – a kameránk elé, aki még Ingmar Bergmant is eljátszotta a világot jelentő deszkákon.

// interjú  // színészet, erdélyi műhely

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

2017. augusztus 18. · írta

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

// tanulmány  // filmtörténet

Ingmar Bergman: Fanny és Alexander, 1982

2017. június 17. · írta

Ingmar Bergmanra igazán nem lehet azt mondani, hogy nem volt elkényeztetve Oscar-szobrokkal. Háromszor hozta el Svédországnak az akadémiai díjat, először a Szűzforrásért (Jungfrukällan, 1960), másodszor a Tükör által homályosanért (Såsom i en spegel, 1961), harmadszor pedig a Fanny és Alexanderért. Emellett kilenc jelölést is begyűjtött és bár utolsónak kikiáltott mozifilmjéért a legjobb rendezői díjra is nominálták, „csak” a szokásos idegennyelvű honort zsebelhette be.

// kritika  // oscar-maraton, filmdráma, film és színház

Beszélgetés Katinka Faragó producerrel

2010. november 15. · írta

Katinka Faragó (74) a filmtörténet fontos szemtanúja. 1955 óta Ingmar Bergman munkatársaként, a maximumot megkövetelő mester mellett araszolt felfelé a ranglétrán: szkriptes naplóvezetőből előbb gyártásvezető, később producer lett, majd a Svéd Filmintézet és a Sandrew Metrodome produkciós igazgatója. A miskolci Cinefesten ő volt a játékfilmes zsűri elnöke, ott beszélgettünk vele.

// interjú  // portré

Ingmar Bergman: Såsom i en spegel / Tükör által homályosan, 1961

2010. július 23. · írta

Ingmar Bergman életművének egyik legnyilvánvalóbb jegye a psziché filmképi kivetítése: minden filmjében a kamera szemével próbálta felfedni a lélek mélyszerkezetét. Filmes pszichoanalitikusnak is nevezhetnénk, de talán a filmes pszichoarcheológia terminus lehetne a legmegfelelőbb a bergmani mozgóképes lélekábrázolásra.

// kritika  // oscar-maraton, filmdráma

Jelenetek egy filmtörténetből – Svéd filmtörténet 2.

2009. március 5. · írta

A 20-as évek lejártával a svéd filmkészítők egy roppant nehéz időszakkal találták szembe magukat. Már sem Sjöströmre, sem Stillerre nem számíthattak, ráadásul önmagukat sem akarták feladni azáltal, hogy Európát vagy Amerikát hívják segítségül. A svéd filmgyártás – ahogyan maga az ország is – önállóságra született. Nincs szükségük másra, önmagukból építkeznek.

// tanulmány  // nemzeti plán, filmtörténet

Ingmar Bergman néhány tévéfilmjéről

2007. november 15. · írta

Bűnös szenvedéllyel [szeretem a televíziót]! Két dolgot kapok tőle. Mindenekelőtt információkat, […] végignézni, mi történik a világban – lenyűgöző! Meg aztán, tudják, nagyon szeretem a folytatólagos dolgokat, azokat a kicsit ostoba szériákat… Nem hazudok, igazán nagyon szeretem…" – válaszolta Bergman egy riporter kérdésére még 1973-ban. Alighanem valóban így állhatott a dolog, mivel ugyanazon év tavaszán mutatták be a svéd tévében a Jelenetek egy házasságból című hatrészes televíziós sorozatát.

// tanulmány  // tévé