/ /

Kamondi zoltán cikkek

Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia

2016. május 10. · írta

A rendszerváltás körül színre lépő, mostoha sorsú rendezőgeneráció (Rózsa János, Szabó Ildikó, Szederkényi Júlia, Salamon András) az útkeresés nemzedéke volt. Többek, merítve a kelet-európai filmek meditatív-elvont világából (Andrej Tarkovszkij, Juraj Jakubisko) és a ’80-as évek „új érzékenységéből” (Bódy Gábor, Jeles András), egyfajta profán mitológia felé nyúltak (Enyedi Ildikó, Monory-Mész András, Tóth Tamás). E csapás egyik legjelentősebb képviselője a hirtelen elhunyt Kamondi Zoltán, aki Halj már meg! című mozijának végső munkálatai közben távozott. E film ismerete nélkül is érdemes a velős repertoár vizsgálata.

// tanulmány  // portré

Interjú Pater Sparrow-val, a The Duke of Burgundy látványtervezőjével

2015. április 21. · írta

Kamaszkorában filmforgatásokon lógott az iskola helyett, majd Londonban szerzett filmkészítői diplomát. Első nagyjátékfilmje több díjat is bezsebelt a 40. Magyar Filmszemlén. Filmes gondolkodásmódjának középpontjában a vizualitás áll és nem a történet. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben szinte kizárólag látványtervezőként dolgozik – például a The Duke of Burgundyn is. Pater Sparrow-val a Titanic Filmfesztiválon beszélgettünk.

// interjú  // magyar, európai

Interjú Medvigy Gábor operatőrrel

2014. október 10. · írta

A méltán híres Fekete széria nyitódarabját, a Kárhozatot és záró opuszát, a Sátántangót legtöbbünk elsősorban Tarr Béla filmjeiként ismeri. Aztán persze eszünkbe juthat még egy kapcsolódási pont a két mestermű közt, mégpedig Krasznahorkai László, az író neve. Ha egy komolyabb beszélgetés témáját képezi a két film, alighanem Víg Mihály aláfestő zenéjét is megemlítjük és rendszerint ódákat zengünk a Tarr-féle hosszúbeállításos szerkezetről is, amely ha pontosan akarunk fogalmazni, valójában nem is Tarr nevéhez kapcsolható. Sokkal inkább köthetjük Medvigy Gábor operatőrhöz. Hiszen ahogy nincs nagy rendező jó író vagy jó zeneszerző nélkül, éppúgy nincs jó operatőr nélkül sem.

// interjú  // magyar

Forgatási riport

2005. február 15. · írta

Ezerháromszáz méter magasan, egy valamirevaló vasútállomástól harminc kilométerre fekszik a jobb időket is megélt üdülőtelep, Hargitafürdő. A fürdőhelység mellett, a kaolingyár által lepusztított földterületen azonban egy másik, látszólag forgalmasabb „városka" is emelkedik, napközben több terepjáró, teherautó tér le az irányába. Valójában a magyar filmtörténet egyik legnagyobb díszletéről van szó, melyet a Kamondi Zoltán által rendezett magyar-román-olasz koprodukcióhoz, Az érsek látogatásához építettek.

// beszámoló  // forgatási beszámoló

Kamondi Zoltán: Kísértések

2002. július 15. · írta

Mondjuk, hogy adott egy húszévesforma srác, a neve legyen Marci. Jól szituált, egyedülálló anyja neveli, buknak rá a csajok, tanárai az egyetemen fényes jövőt jósolnak neki. Rettenetesen élvezi, hogy immár szabadon dönthet sorsának alakulása felől, ezért egy kockajátékos szenvedélyével veti bele magát a nagybetűs életbe.

// kritika  // magyar

A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

2002. március 15. · írták: ,

30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.

// beszámoló  // fesztivál, magyar