/ /

Kémfilm cikkek

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

2017. augusztus 18. · írta

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

// tanulmány  // filmtörténet

Az utolsó angol gentleman  – Roger Moore portréja

2017. május 31. · írta

Senki nem tett annyit annak érdekében, hogy legyen valami elképzelésünk arról, milyen is egy igazi angol gentleman, mint a nemrég elhalálozott Sir Roger Moore. Nem csak  Magyarország, illetve az anno kerítéssel elzárt szocialista tömb lakóit világosította fel erről, hanem megjelenésével, viselkedésével és az ehhez szorosan tartozó angolos humorával még honfitársainak is például szolgált. 89 éves volt, és vele együtt a brit birodalom utolsó szimbolikus letéteményesét kísérhetjük utolsó útjára. (A Moore-t példaképének tekintő Michael Caine ugyanis eredetileg egy cockney – az Alfie-ban pont ezzel futott be 1966-ban.)

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Paul Greengrass: Jason Bourne

2016. július 29. · írta

A Jason Bourne új epizóddal toldja meg a legendásan kúl Bourne-trilógiát, de nagy kérdés, hogy kellett-e újabb film, akár Matt Damon és Paul Greengrass ideális párosával felfegyverkezve. Működik még a recept? A friss epizód kisiklásai alapján úgy tűnik, nem. A már jól ismert hozzávalók, fordulatok, akció-típusok újraturmixolása erőtlen, mert semmit sem tud érdemben hozzátenni a trilógia kerek, lezárt egészéhez.

// kritika  // thriller, akciófilm

Matthew Vaughn: Kingsman: The Secret Service / Kingsman: A titkos szolgálat

2015. február 18. · írta

Azon kémfilm-rajongók, akik a legutóbbi JB-inkarnációkból (James Bond és Jason Bourne, meg persze Jack Bauer) hiányolták a brutalitás és a realitás által elnyomott öltönyök-szép autók-még szebb nők részeit a titkosügynökségnek, most fellélegezhetnek: a posztmodern popkultúra meglepően nívósan készített egy vélhetően folytatásokat is szülő, aktuális témákat is felvető kémfilmet, amiben ugyanakkor a realitás és a brutalitás is talpig elegáns. 

// kritika  // vígjáték, akciófilm

A Bond-filmek adaptáció-hullámai

2012. október 26. · írta

Ian Fleming 1953-ban írta meg a Casino Royale című első James Bond-regényt, melyet azután minden évben egy újabb kötet követett. A regénysorozat nagyjából egy évtized alatt futott be világméretű karriert, Fleming végül összesen tizenkét regényt és két elbeszéléskötetet jelentett meg a 007-es ügynök főszereplésével (ebből kettő posztumusz jelent meg). A Bond-filmek elvileg a Fleming-regények adaptációnak tekinthetőek, azonban az eredeti műhöz való ragaszkodás erősen változó: egyes filmek már-már túlzottan ragaszkodnak a regényekhez, míg mások a címen kívül semmit sem tartanak meg az eredeti sztoriból.

// tanulmány  // filmtörténet, film és irodalom