/ /

Képregény cikkek

A képregényfilmek története. 2. rész

2013. december 27. · írta

Az első részben röviden áttekintettük, hogy miként jutott el a képregényfilm műfaja a kezdeti „primitív”, naiv időszakából a rizikósabb alkotásokig, odáig, hogy már itt-ott felbukkant komolyabban vehető próbálkozás az adaptálásra, most pedig folytatjuk a filmtörténeti áttekintést, amely a képregényfilm mint tagadhatatlanul önálló, erős műfaj létrejöttéhez vezető utat mutatja be.

// tanulmány  // képregényfilm, műfajtörténet

Steven Spielberg: The Adventures of Tintin – The Secret of the Unicorn / Tintin kalandjai

2011. november 2. · írta

Steven Spielberg hollywoodi rendező Wim Wenders Pinája után újfent bebizonyította: a 3D-s effektust az alkotás feldíszítése mellett a történetmesélés eszközévé is lehet, sőt kell tenni. A Hergé által kreált hős-újságíró-mesterdetektív, Tintin kalandjait úgy vitte vászonra, hogy hű maradt a képregények világához és közben kicsinek és nagynak egyaránt szórakoztató filmet vetített.

// kritika  // kalandfilm, animáció

Kenneth Branagh: Thor

2011. május 3. · írta

Aki az elmúlt éveket mély hibernációban töltötte volna, annak elmondanám, hogy a Thor című film nem a skandináv-germán mitológia istenéről szól, hanem az említett istenből inspirálódott Marvel-képregényfiguráról, ami nem mindegy – a különbség mondhatni ég és föld. Avagy Asgard és Midgard, hogy legyünk stílusosak.

// kritika  // képregényfilm

Claude Rains már tudja – És most már Bogart is

2010. december 30. · írta

„Szabadság, szerelem" – jutottak Rick eszébe a költő szavai (bármiféle rangsorolás nélkül), amint a repülő harsogva húzott el felettük. A mellette álló kapitányra pillantott, és bársonyosan megfogalmazódott benne egy mondat. Csak hát kár, hogy a kapitány – mint minden francia – képtelen megtanulni angolul. Így hát aztán hamar visszaszívta.

// publicisztika  // humor

Robert Schwentke: Red

2010. október 27. · írta

A képregényből filmre vitt történetek újabban szinte mindig elborzasztanak. Annyit tanultam meg belőlük, hogy semmit sem kell elvárni tőlük, úgyis javarészt felejthető és igénytelen munkák. Mégis, egy-egy számottevő próbálkozás annál inkább kiemelkedik, minél több gyengéjét mutatja meg Hollywood ennek az adaptálósdi-játéknak. Íme, egy kiemelkedő példa.

// kritika  // képregényfilm

Matthew Vaughn: Kick-Ass / HA/VER

2010. május 27. · írta

Láttuk már az átlagember szuperhőst (Special), a legemberebbet (A sötét lovag), a nagyon gagyit (Wolverine), elsők között a legerősebbet (Superman, az 1978-as, persze), a dilist (Defendor), és a legmenőbbet (Vasember). Mindent láttunk. De láttuk-e a képregényfilmeket ennyire szatirikusan önmaguk ellen fordítva, kibelezve, majd egy filmbe gyömöszölve? Láttunk-e tinédzsereket hősökként, és látjuk-e, ahogyan ők látják a maguk hőseit?

// kritika  // képregényfilm, akciófilm

Gavin Hood: X-Men Origins: Wolverine / X-Men kezdetek: Farkas

2009. május 4. · írta

A Marvel képregénykiadó nagyon rákattant az adaptációkra, az első X-men óta minden évre jut egy-két feldolgozás, melyek általában az elég rossztól a rossz-rosszon át a „felvágom az ereimet egy Hulk-kötettel”-rosszig terjedő skálán mozognak, és még ott van a Ghost Rider is, amire nincsen szó. A Farkas1 a legutóbbi próbálkozás. Snikt!

// kritika  // képregényfilm

Lexi Alexander: Punisher: War Zone / Megtorló: Háborús övezet

2009. március 19. · írta

Azt se bántam volna, ha egyáltalán nincs párbeszéd ebben a filmben, ha történet sincs, csak képek. Lapozni se kell, csak hátradőlsz a fotelben, nézed és hallgatod, ahogyan hullanak az emberek. Még a vér is egészen szépen fröccsen. A film brutális világhoz egészen hamar hozzászokik a szem és az agy: nem kavar föl, inkább megnyugtat.

// kritika  // képregényfilm

Zack Snyder: Watchmen / Az őrzők

2009. március 9. · írta

1987-ben volt utoljára jó szuperhős-rajongónak lenni. Ekkor fejeződött be Allan Moore és Dave Gibbons körberajongott, Watchmen című, 12 részes minisorozata. A brit szerzőpáros ugyanis egy olyan művet alkotott, amire azóta is hivatkozik minden fanboy, ha megemlítjük neki, hogy az alsóneműt kívül viselő, háztetőkön ugráló alakok történetei meglehetősen messze állnak, mondjuk a Mester és Margaritától.

// kritika  // képregényfilm

Zack Snyder: Watchmen / Az őrzők

2009. március 9. · írta

...hanem a producerek. Gondoljuk csak végig! A 80-as évek végén Terry Gilliam azt mondta, a 12 részes graphic novel két órában megfilmesíthetetlen és csak egy 12 órás minisorozatként él meg. Az új évezredben Aronofsky és Greengrass is próbálkozott, de végül Zack Snyder bizonyíthatott, aki korán világossá tette, hogy a 300-ban elővezetett stílusát viszi tovább.

// kritika  // képregényfilm