/ /

Kommunikáció cikkek

Fliegauf Bence: Liliom ösvény

2016. február 16. · írta

Fliegauf Bence hatodik játékfilmje, a Liliom ösvény világpremierjét február 13-án tartották a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában. A rendező neve ismerősen cseng a Berlinale közönsége számára, hiszen korábban két filmjét is beválogatták ugyanebbe a szekcióba – a Rengeteget 2003-ban és a Dealert 2004-ben –, sőt, a központi versenyprogramhoz is sikerült csatlakoznia a Csak a széllel, amit többek közt a zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntettek ki 2012-ben.

// kritika  // magyar, filmdráma

Nuri Bilge Ceylan: Kis Uykusu / Winter Sleep / Téli álom

2015. január 22. · írta

Hemingway úgy gondolta, hogy „senki sem különálló sziget”, azonban Nuri Bilge Ceylan cannes-i nagydíjas Téli álom című filmjének emberi kapcsolatai láttán ennek ellenkezőjéről győződünk meg. Minden ember egy sziget tehát, gondolhatjuk a 196 perces játékidőnek közel a végén, ráadásul egy olyan sziget, ahol barlanglakásba tuszkoljuk a szeretteink iránti empátiát, a megértést és a feltétel nélküli elfogadást, majd hagyjuk, hogy ráhavazzon.

// kritika  // filmdráma

Jim Jarmusch világa 2.

2014. február 5. · írta

Jarmusch, aki nemrég ünnepelte a 61. születésnapját, New York avantgárd művész-zenészvilágába csöppenve kezdett el filmkészítéssel foglalkozni a nyolcvanas években. Első filmjei elválaszthatatlanok ennek a szubkultúrának az életérzésétől és zenei világától, amelynek éppúgy része a graffiti, a rap, a break, mint a keleti filozófia, a latin-amerikai zene vagy éppen Tom Waits new wave és blues sanzonjai. [első rész itt]

// tanulmány  // portré

Prikler Mátyás: Ďakujem, dobre / Köszönöm, jól

2013. szeptember 12. · írta

Prikler Mátyás filmje közben és után is, hosszú idő után először, azt éreztem, hogy nem, nem akarom filmen is azt az emberi nyomort és szenvedést látni, ami naponta körülvesz. Mármost nem feltétlenül a közvetlen, szűkebb környezetemre gondolok (bár a szépen összefonódó narratív szálak széles skálán mozgó családi és személyes drámákat is felkínálnak): inkább egy általános, tipikusan kelet-európai kilátástalanság és reménytelenség fogalmazódik meg a Köszönöm, jól százharminc percében, az ezzel való, szinte erőszakos szembesítés pedig nem biztos, hogy kívánatos.

// kritika  // filmdráma

Damjan Kozole: Slovenka / Call Girl

2010. december 15. · írta

Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének programja egészen új értelmezést kapott Damjan Kozole legújabb filmjében. A Slovenka egy huszonéves egyetemista lány prostituálódásának történetén keresztül szintetizálja a tanács által meghatározott irányelveket, melyek leginkább a kultúrák közötti kommunikáció, a többnyelvűség és az audiovizuális területek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák.

// kritika  // filmdráma

Ingmar Bergman: Såsom i en spegel / Tükör által homályosan, 1961

2010. július 23. · írta

Ingmar Bergman életművének egyik legnyilvánvalóbb jegye a psziché filmképi kivetítése: minden filmjében a kamera szemével próbálta felfedni a lélek mélyszerkezetét. Filmes pszichoanalitikusnak is nevezhetnénk, de talán a filmes pszichoarcheológia terminus lehetne a legmegfelelőbb a bergmani mozgóképes lélekábrázolásra.

// kritika  // oscar-maraton, filmdráma

Armando Iannucci: In The Loop / Egy kis gubanc

2009. szeptember 14. · írta

Hogy pontosan mit is jelent az „előreláthatatlan” szó a háború fogalmának vonatkozásában? Ki tudja? Sem az Egyesült Államok elnöke, sem Anglia miniszterelnöke, sem a külügyesek, diplomaták, sem a sajtó. Talán még Simon Foster, a nemzetközi fejlesztésekért felelős brit miniszter sem igazán tudta, mikor kiejtette a száján egy félresikerült interjú során.

// kritika  // vígjáték