/ /

Könyv cikkek

Blos-Jáni Melinda: A családi filmezés genealógiája: erdélyi amatőr médiagyakorlatok a fotózástól az új mozgóképfajtákig

2017. április 15. · írta

Hans Belting képantropológiai megközelítésében a fotográfia „az ember változó pillantása, amellyel a világra – olykor saját pillantására – tekint”. Blos-Jáni Melinda kötete a filmező ember „változó pillantását”, pontosabban a családi filmezés médiagyakorlatainak történeti változásait követi nyomon három családtörténetet és filmgyűjteményt vizsgálva.

// ajánló  // kiadvány

A képtől a képzeletig, avagy miért fontos film a Saul fia Georges-Didi Huberman szerint?

2016. július 15. · írta

Látszólag mindenki elfogadja a Saul fia filmi holokausztreprezentációjának újszerűségét. Azt a tételt tehát, hogy Nemes Jeles László filmje képes volt ábrázolni azt, ami sokak szerint talán eleve „ábrázolhatatlan”. De miben is áll pontosan ez a rendhagyó esztétikai hajtóerő? És mit adhat hozzá Saul története a már létező holokausztnarratívákhoz? E problémafelvetéshez ad kitűnő támpontot Georges-Didi Huberman Túl a feketén című levélesszéje, illetve munkássága.

// recenzió  // kiadvány

Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton (szerk.): Macskássy Gyula – animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője

2015. december 14. · írta

A kötet átfogó képet nyújt Macskássy Gyula munkásságáról és életművéről, átlátható, praktikus és szép kiadvány. Még az is örömmel fogja forgatni a lapjait, aki nem rajong az animáció iránt, mert olyan mintha, egy pazar minőségű, nagy albumot lapozgatna, melyben a kép és a szöveg egyformán fontos.

// recenzió  // animáció

Bujor T. Rîpeanu új lexikonjáról

2014. május 21. · írta

Bujor T. Rîpeanu „egy élet munkájának” eredményét jelentette meg 2013-ban a bukaresti Meronia könyvkiadónál1. A neves román filmtörténész, archívumi munkatárs és kutató szinte kétszeresére bővítette 1996-ban Cristina Corciovescuval közösen összeállított lexikonjának (1234 cineaști români) az anyagát, és ezúttal – játékosan – „2345” szócikkelyt tár olvasói elé tájékoztató szándékkal: amint az alcím is jelzi, csupa olyan személyiséget – „filmeseket, színészeket, kritikusokat, filmtörténészeket és más személyiségeket” – listáz, akiknek a filmtörténet során „közük volt a román mozihoz vagy erről a vidékről származnak”.

// recenzió  // kiadvány

Brian Percival: The Book Thief / A könyvtolvaj

2014. február 17. · írta

Van valami szadisztikus abban, hogy Hollywood időnként újabb holokauszt-filmeket dörgöl az orrunk alá, főleg akkor, ha nem tud vele újat mondani, és csupán egy abszurd lelkiismeretként mintha folyamatosan emlékeztetni akarna valamire, amit ugyanakkor képtelen hitelesen megmutatni. A könyvtolvaj ilyen szempontból egyenesen groteszk, előrelátható fordulatai és művisége által – arról nem is beszélve, hogy ízléstelenül humorizál a lehető legkevésbé megfelelő pillanatokban. A forgatókönyv egyenletlen, a halmozott tragédia néha már unalmas, a film azonban mégis hordoz valamit néhány jelenet erejéig, amelyek egy remek film részei lehetnének.

// kritika  // történelmi film, filmdráma

Gondolatok az első Tarr-monográfiáról – Kővári Orsolya: Árnyékvilág. Tarr Béla-retrospektív

2012. július 18. · írta

A Sprint Kiadó Filmkönyvek-sorozatának első része minden bizonnyal hamar el fog fogyni az üzeltekből – igényesen és design-tudatosan (Nemes Anita által) megtervezett és kivitelezett fotóalbum-jellege talán még azoknak a figyelmét is megragadja, akik előtt nem annyira ismert, vagy lelkükhöz nem annyira közel álló Tarr Béla művészete. Azoknak azonban, akik élnek-halnak a „fekete széria” darabjaiért, éltek már át a Sátántangóért létrehívott házimozizást, az hiszem, nem nyújt annyit ez a könyv, mint amennyit az első Tarr-monográfiától várnánk.

// recenzió