/ /

Kritika

Roland Emmerich: A függetlenség napja – Feltámadás / Independence Day: Resurgence

2016. június 29. · írta

Végre. Imáink meghallgattattak. Elkészült A függetlenség napja folytatása. Sokáig el lehetne ironizálni A függetlenség napja – Feltámadás létének indokolatlanságán, de szerencsére van annyira tré a film, hogy másról is szó essen atavisztikus feleslegességén kívül.

// kritika  // akciófilm, sci-fi

Catrinel Dănăiață: Dublu

2016. június 28. · írta

Kétségtelen, hogy a világhíres román újhullám árnyékában közönséges román játékfilmek is készülnek. Ezeket arról lehet felismerni, hogy a hosszan kitartott beállításoknak, a csendeknek és a pergő dialógusok mögötti feszültségnek – illetve az összes többi újhullámos jellemzőnek – egyáltalán nincs önmagán túlmutató jelentősége bennük.

// kritika  // román, filmdráma

Paolo és Vittorio Taviani: Maraviglioso Boccaccio / Csodálatos Boccaccio

2016. június 16. · írta

A filmművészet virágkorának még alkotó nagy doyenjei közül kevesen vannak már közöttünk (Olmi, Bellocchio, Zeffirelli). Késői műveiken a fáradtság jelei látszódnak, mégis érdemes odafigyelni rájuk, hiszen a filmkészítés talán utolsó olyan szerzői ők, akik még teljesen a kép művészetének gondolták a mozit, és e módszer szerint forgatták filmjeiket. A Taviani fivérek „őszikéikben” e miliőnek állítanak „emléket”, s mankóként a nagy klasszikusokat (Tolsztoj, Shakespeare) hívják segítségül – ezúttal Boccacciót.

// kritika  // filmdráma, európai

Arnaud Desplechin: Trois souvenirs de ma jeunesse

2016. június 15. · írta

Arnaud Desplechin a francia mozi egyik aktuális nagyágyúja. Cannes-ba és a César-gálákra hazajár, legutóbbi filmje is nyert egy Quinazine des Réalisateurs-díjat (és nem lepődnénk meg, ha az előkészületben levő Les fantômes d'Ismaël is Cannes-ban debütálna, jövő májusban). Ennek ellenére nehéz lándzsát törni a Trois souvenirs de ma jeunesse (kb. Három emlék az ifjúságomból) mellett – de pálcát törni fölötte sem sokkal könnyebb. Nyomasztó, szívszorító, izgalmas vagy felemelően lírai pillanatok, gyönyörű képek és csodálatos zene váltakozik benne a percekre leülepedő unalommal.

// kritika  // európai, romantikus

Duncan Jones: Warcraft: A kezdetek

2016. június 13. · írta

Azeroth békés, virágzó, emberek lakta világába egy portálon keresztül megérkezik az Ork Horda. Büdösek, nagyok és csúnyák, emelett lételemük a háború, így hát elkerülhetetlenné válik a két faj összeütközése, ahol kardok és harci kalapácsok csörögnek, csontok törnek, izmok szakadnak... Megérkezett az első nézhető (és helyenként kifejezetten szórakoztató) videójáték-adaptáció, a 2006 óta készülő Warcraft.

// kritika  // fantasy, kalandfilm