/ /

Magyar cikkek

A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

2002. március 15. · írták: ,

30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.

// beszámoló  // fesztivál, magyar

A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről II.

2002. március 15. · írta

A sajtó-akkreditációs kálvárián magát sikerrel átverekedő újságíró végre felszusszanhat a Corvin mozi Jávor termében. Csütörtök délelőtt elkezdődik, és kedd délutánig tart a filmáradat, napi öt-hat játékfilm kerül terítékre, akárcsak egy királyi lakomán, mely egy hétig is eltarthat és az egyik fogás a másikat éri. És azt látni, hogy a tavalyi csoda folytatódik, legalábbis ami a fiatal filmesek áttörését illeti. A tavalyi Moszkva Tér és a Macerás ügyek után most újabb fiatal filmek születtek.

// beszámoló  // fesztivál, magyar

Beszélgetés Bereczki Csabával

2002. február 15. · írta

Első nagyjátékfilmjének, a Bolondok énekének forgatása közben szülővárosában, Nagyváradon faggatom Bereczki Csabát, aki sajátos meggyőződéssel nyilatkozik életről, szakmáról, műfajról és perspektíváról. A MOKÉP vezetőegyéniségeként, illetve tevékeny alkotóként még nem mindenki számára megszokott konstellációba állítja film és filmkészítés paramétereit.

// interjú  // magyar

Beszélgetés Hajdu Szabolcs filmrendezővel

2001. október 15. · írta

A 2001-es budapesti filmszemle több fiatal rendező és színész nevét dobta be a köztudatba. Hajdu Szabolcs elsőfilmes rendezői díjat kapott a Macerás ügyek című debreceni egzotikus techno (kamasz) opuszért. A film elkészítésében több erdélyi művész, szakember is részt vett: Török-Illyés Orsolya, Katona László, Kozma Attila, Lemhényi Réka, Esztán Mónika. Az alábbi beszélgetés a Central Kávéházban készült, 2001. szeptember elején, Hajdu Szabolccsal és Török-Illyés Orsolyával, főként a Macerás ügyekről – illetve az energiagörbéről, Lorcáról és arról, hogy honnan jön, és hova tart egy csíkos harisnya.

// interjú  // prima matéria, magyar

Beszélgetés Selmeczi György zeneszerzővel

2001. október 15. · írta

Selmeczi György 1952-ben született Kolozsvárott. A művész ma leginkább operakarmesterként ismert, de gyakran találkozhatunk nevével kamaraművek, passiók, musicalek alkotójaként is. Mindemellett rendkívül termékeny színházi- és filmzene-komponista; ez utóbbi műfajban realizált félszáznál is több munka képezi jelen beszélgetésünk fedezetét.

// interjú  // film és zene, magyar

Beszélgetés Koltai Lajos operatőrrel

2001. október 15. · írta

Leggyakrabban a „fény mágusának” nevezik, de van, aki szerint illúziódús művész. Hogyha összeállítunk egy tízes listát kedvenc magyar filmjeinkből, biztos, hogy jó néhányat ő fotografált. Megjárta Amerikát, de nem hagyott minket magunkra. Most újra Európában „állomásozik” korunk egyik legelismertebb operatőre, egy hiteles ember, Koltai Lajos.

// interjú  // magyar

Gulyás Gyula: Fény hull arcodra, édesem

2001. augusztus 15. · írták: ,

Film forog Erdélyben. Hazai novellából készült a forgatókönyv, itteni tájak és színészek szerepelnek benne. A rendező magyarországi, az operatőr román. Pénzeli egy bukaresti és egy budapesti producer, akik egyaránt fantáziát látnak ugyanabban a filmtervben. Hamarosan elkészül Gulyás Gyula rendezésében, Király László novellájából a Fény hull arcodra. A forgatáson a készülő film néhány alkotójával beszélgettünk.

// kritika  // magyar

Beszélgetés Mundruczó Kornél rendezővel

2001. június 15. · írták: ,

„Munka közben nem szoktam közönségben gondolkozni. Persze vágyom arra, hogy sikeres legyek, hogy örüljenek a munkáimnak, de amikor elkezdek dolgozni, vagy írni, már nem az foglalkoztat, hogy ez kinek készül. Azt gondolom, hogy ha kitalálsz egy érdekes történetet, és a forgatáson kellő meggyőződéssel dolgoznak benne az emberek, a színészektől elkezdve a világosítókig, akkor annyira lesz érdekes a film, amennyire őszinte volt. Én azokat a filmeket szeretem, ahol ezt az energiát megérzem, és látom, hogy akkor valamiért, valakiknek nagyon fontos volt megcsinálni azt a filmet.”

// interjú  // magyar

Beszélgetés Paczolay Béla rendezővel

2001. április 15. · írta

A stáblista szinte már a kezdetek óta szerves része a filmvetítésnek. Pontosan tudhatjuk, kié az ötlet, ki írta a forgatókönyvet, ki az operatőr, kik a szereplők, ki rendezte, hol és mikor készült a film. De van egy olyan mozgóképes műfaj, ahol ezek az adatok a nézők előtt szinte minden esetben rejtve maradnak. És bár valószínűleg egy átlagos napon sokkal több reklámfilmet látunk, mint egyéb filmet, a reklámfilmrendezők neve alig terjedt el szélesebb körben. Ügynökségek neve mögé kényszerülnek, és a szegényes dokumentáltság következtében gyakran az utókor számára is rejtve maradnak. A reklámfilmes szakma ma még igencsak zárt világ; egy-egy alkotóra nem is olyan egyszerű rábukkanni.

// interjú  // tévé, magyar