/ /

Magyar cikkek

A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről II.

2002. március 15. · írta

A sajtó-akkreditációs kálvárián magát sikerrel átverekedő újságíró végre felszusszanhat a Corvin mozi Jávor termében. Csütörtök délelőtt elkezdődik, és kedd délutánig tart a filmáradat, napi öt-hat játékfilm kerül terítékre, akárcsak egy királyi lakomán, mely egy hétig is eltarthat és az egyik fogás a másikat éri. És azt látni, hogy a tavalyi csoda folytatódik, legalábbis ami a fiatal filmesek áttörését illeti. A tavalyi Moszkva Tér és a Macerás ügyek után most újabb fiatal filmek születtek.

// beszámoló  // fesztivál, magyar

Beszélgetés Bereczki Csabával

2002. február 15. · írta

Első nagyjátékfilmjének, a Bolondok énekének forgatása közben szülővárosában, Nagyváradon faggatom Bereczki Csabát, aki sajátos meggyőződéssel nyilatkozik életről, szakmáról, műfajról és perspektíváról. A MOKÉP vezetőegyéniségeként, illetve tevékeny alkotóként még nem mindenki számára megszokott konstellációba állítja film és filmkészítés paramétereit.

// interjú  // magyar

Beszélgetés Hajdu Szabolcs filmrendezővel

2001. október 15. · írta

A 2001-es budapesti filmszemle több fiatal rendező és színész nevét dobta be a köztudatba. Hajdu Szabolcs elsőfilmes rendezői díjat kapott a Macerás ügyek című debreceni egzotikus techno (kamasz) opuszért. A film elkészítésében több erdélyi művész, szakember is részt vett: Török-Illyés Orsolya, Katona László, Kozma Attila, Lemhényi Réka, Esztán Mónika. Az alábbi beszélgetés a Central Kávéházban készült, 2001. szeptember elején, Hajdu Szabolccsal és Török-Illyés Orsolyával, főként a Macerás ügyekről – illetve az energiagörbéről, Lorcáról és arról, hogy honnan jön, és hova tart egy csíkos harisnya.

// interjú  // prima matéria, magyar

Beszélgetés Selmeczi György zeneszerzővel

2001. október 15. · írta

Selmeczi György 1952-ben született Kolozsvárott. A művész ma leginkább operakarmesterként ismert, de gyakran találkozhatunk nevével kamaraművek, passiók, musicalek alkotójaként is. Mindemellett rendkívül termékeny színházi- és filmzene-komponista; ez utóbbi műfajban realizált félszáznál is több munka képezi jelen beszélgetésünk fedezetét.

// interjú  // film és zene, magyar

Beszélgetés Koltai Lajos operatőrrel

2001. október 15. · írta

Leggyakrabban a „fény mágusának” nevezik, de van, aki szerint illúziódús művész. Hogyha összeállítunk egy tízes listát kedvenc magyar filmjeinkből, biztos, hogy jó néhányat ő fotografált. Megjárta Amerikát, de nem hagyott minket magunkra. Most újra Európában „állomásozik” korunk egyik legelismertebb operatőre, egy hiteles ember, Koltai Lajos.

// interjú  // magyar

Gulyás Gyula: Fény hull arcodra, édesem

2001. augusztus 15. · írták: ,

Film forog Erdélyben. Hazai novellából készült a forgatókönyv, itteni tájak és színészek szerepelnek benne. A rendező magyarországi, az operatőr román. Pénzeli egy bukaresti és egy budapesti producer, akik egyaránt fantáziát látnak ugyanabban a filmtervben. Hamarosan elkészül Gulyás Gyula rendezésében, Király László novellájából a Fény hull arcodra. A forgatáson a készülő film néhány alkotójával beszélgettünk.

// kritika  // magyar

Beszélgetés Mundruczó Kornél rendezővel

2001. június 15. · írták: ,

„Munka közben nem szoktam közönségben gondolkozni. Persze vágyom arra, hogy sikeres legyek, hogy örüljenek a munkáimnak, de amikor elkezdek dolgozni, vagy írni, már nem az foglalkoztat, hogy ez kinek készül. Azt gondolom, hogy ha kitalálsz egy érdekes történetet, és a forgatáson kellő meggyőződéssel dolgoznak benne az emberek, a színészektől elkezdve a világosítókig, akkor annyira lesz érdekes a film, amennyire őszinte volt. Én azokat a filmeket szeretem, ahol ezt az energiát megérzem, és látom, hogy akkor valamiért, valakiknek nagyon fontos volt megcsinálni azt a filmet.”

// interjú  // magyar

Beszélgetés Paczolay Béla rendezővel

2001. április 15. · írta

A stáblista szinte már a kezdetek óta szerves része a filmvetítésnek. Pontosan tudhatjuk, kié az ötlet, ki írta a forgatókönyvet, ki az operatőr, kik a szereplők, ki rendezte, hol és mikor készült a film. De van egy olyan mozgóképes műfaj, ahol ezek az adatok a nézők előtt szinte minden esetben rejtve maradnak. És bár valószínűleg egy átlagos napon sokkal több reklámfilmet látunk, mint egyéb filmet, a reklámfilmrendezők neve alig terjedt el szélesebb körben. Ügynökségek neve mögé kényszerülnek, és a szegényes dokumentáltság következtében gyakran az utókor számára is rejtve maradnak. A reklámfilmes szakma ma még igencsak zárt világ; egy-egy alkotóra nem is olyan egyszerű rábukkanni.

// interjú  // tévé, magyar

Beszélgetés Szekeres Csaba rendezővel

2001. március 15. · írta

„Arra jöttem rá, hogy a történetek, mármint a fikció egy kegyes palást, amit az ember fölhasználhat arra, hogy védettséget biztosítson a figuráinak, akiket kitalál. A fikció sokmindennel megajándékozza az embert, ugyanakkor nincs szebb annál, mint amikor erre nincsen szükség, mert leplezetlenül és kendőzetlenül tudsz ott lenni, és úgy tudsz elmesélni egy történetet, hogy az, akit ott látsz, az önmaga.” Beszélgetés Szekeres Csaba rendezővel.

// interjú  // magyar