/ /

Maszk cikkek

Gore Verbinski: The Lone Ranger / A magányos lovas

2013. július 8. · írta

Bár egyes vélemények szerint Johnny Depp jóformán semmi egyébhez nem ért, mint hülye arcot vágni minden filmjében, töredelmesen bevallom, nekem a gyengéim közé tartozik: gyakorlatilag bármit hajlandó vagyok megnézni, amiben szerepel. A magányos lovasban azonban tényleg nem lehetett túl nehéz dolga – nemcsak a saját karaktere, hanem a film szinte minden lényeges eleme „újrahasznosított”.

// kritika  // western, kalandfilm

Rob Zombie: Halloween II.

2009. október 27. · írta

Nem tagadom, rosszindulatú kiváncsisággal nézem az újraindított Halloween-sorozatot. Egyszerűen nem értem, miért akkora kihívás az egyes filmalkotóknak az, hogy kedvenc mindenkori rézfaszú baglyukat megfejtsék lelki motivációkkal, csinált előzményekkel, nagy ahá!-kkal. Nemsokára King Kong-bébicsimpánz, Godzilla-torokgyík és Jézus, a gyermekhippi is feltűnik majd, mert holtbiztos, hogy könnyebb, mint új történeteket kitalálni.

// kritika  // horror

Beszélgetés Csabavölgyi Eta smink- és maszkmesterrel

2006. november 15. · írta

Van egy szakma, melynek a művelői közt a szakma sem oszt díjat Magyarországon, kárpótlásul azonban a színészek kegyeikbe fogadják őket, intim terüket és titkaikat osztják meg velük. Kicsit pszichológusok is. Egy tavaly véget ért forgatáson Lovasi András popidol főszereplő épp arról merengett, hogy életében egyszer járt fodrásznál, mert nem szereti, hogy állandóan dumálni kell közben, és még valaki buherálja is. Ezalatt Csabavölgyi Eta turkált a hajában, akit Lovasi mégis megszokott valahogy az egyhónapos együttlét során. Gothár-, Bacsó-, Fábry-filmek és számtalan külföldi produkció után Cseta még mindig aktív szakmabelinek számít.

// interjú  // technika

Raja Gosnell: Big Momma's House / Gagyi mami

2000. október 15. · írta

Mivel is ünnepelhetnék jobban a hazai filmforgalmazók az uborkaszezon végét, mint egy jó kis amcsi vígjátékkal, amire majd csak úgy tódul a popcornt rágcsáló közönség? – kérdezhetnénk némi malíciával. S ez a Gagyi mami című dolgozatra felerészben igaz is: hamisítatlan Martin Lawrence-es bohóckodással állunk szemben, amely szériatermék mivoltát sem tagadhatja le, amolyan közepes, megbízhatóan emészthető, ahogy ezt a beharangozókban szokták emlegetni.

// kritika  // vígjáték