/ /

Michael haneke cikkek

Cannes 2017, percről percre

2017. május 17. · írta

Francia kedvencek gyenge nyitófilmben és a vörös szőnyegen – elkezdődött a 70. cannes-i filmfesztivál. Akárcsak tavaly, most is gyakran fogunk „csiripelni” az eseményekről, filmekről, olykor talán a kedvenc sztárjaink ruhájáról is.

// kritika  // fesztivál

Az osztrák filmstúdiók történetéből

2015. május 1. · írta

Ausztria kulturális önértelmezésében a filmművészet sokáig háttérbe szorult a zene, a színház vagy akár a képzőművészet mögött. Az, hogy az osztrák film mára az európai filmélet karakteres szereplőjévé nőtte ki magát, a 80-as évek elején bevezetett filmtámogatásnak köszönhető. De vajon milyen alapokon épült fel ez a viszonylag fiatal struktúra, és milyen gyártási rendszerek váltották egymást az osztrák filmben a 20. század során?

// tanulmány  // stúdiótörténet, nemzeti plán

Miért forgatta le Haneke kétszer ugyanazt a filmet?

2014. június 26. · írta

Elsőként 1997-ben, közvetlenül a híres-hírhedt Jegesedés-trilógia (A hetedik kontinens, Benny videója, 71 töredék a véletlen kronológiájából) után készítette el Haneke a Funny Games című filmet. Meglepő hangnemváltás volt ez, ami Arany Pálma jelölést hozott neki. Másodszor 2007-ben, amerikában, a Cannes-ban több díjjal is honorált Rejtély után.

// tanulmány  // filmelmélet

Interjú Christian Berger operatőrrel A nagy füzet apropóján

2014. június 8. · írta

Christian Berger operatőr, Haneke állandó társa Benny videója című közös filmük óta (1992). Az innsbrucki születésű fotómágus már a hetvenes évek végén felépítette első kísérleti filmes stúdióját, és amellett, hogy még Oscar-díjra is jelölt nagyjátékfilmet fényképez (A fehér szalag, 2010), mára saját, a természetes fény visszatükrözésére alapuló világítási rendszere szabadalmaztatott technika az operatőrök világában. Az ő nagyszerű képeire lehetünk figyelmesek Szász János A nagy füzet című filmjében is, amelyet a TIFF látogatói is megtekinthetnek a fesztivál során.

// interjú  // európai

Európai Filmdíjak 2012

2012. december 18. · írta

Csoda történt: az Európai Filmakadémia vezetősége felébredt álmából és beismerte, hogy az európai film igenis válságban van. Megerősítette e revelációt az idei harmatos felhozatal is. Michael Haneke és Tudor Giurgiu győzött, Till Attila vesztett a Málta szigetén rendezett ceremónián.

// beszámoló  // fesztivál

Michael Haneke: Amour / Szerelem

2012. november 5. · írta

A csodált és rettegett osztrák rendező új filmjében bizonyos szempontból ugyanaz a kilátástalanság uralkodik, mint eddigi alkotásaiban, a Szerelem mégis különleges stációja a dermesztően hideg hanekei életműnek. Az emberi lét kegyetlen alaptónusa itt sincs eltagadva, ám az igazán őszinte érzelmek ezúttal egy súlycsoportban indulnak a szenvtelenséggel.

// kritika  // filmdráma

Markus Schleinzer: Michael

2012. június 5. · írta

A Michael a 10 éves Wolfgang és a 35 éves címszereplő kényszerű együttélésének utolsó 5 hónapját mutatja be – áll a TIFF-es szinopszisban. Csak nehogy valaki azt gondolja, holmi kedves kis vidám családi filmről van szó, megrögzött agglegényről, akinek a nyakába szakadt egy apró vadóc, s nehezen bár, de végül felnő a gyereknevelés feladatához, és szívből megszereti a gyerkőcöt (aki időközben szintén megszelídül). Nem véletlenül került ez a film a Határok nélkül nevű vetítési szekcióba.

// kritika  // filmdráma

65. Cannes-i Fesztivál, 2012. május 16–27.

2012. május 30. · írta

Az ünnepélyes 65. évforduló kevéssé sikerült ünnepélyesre, és ez nem a fesztivál hibája, sokkal inkább a mostoha időjárásnak tudható be. Ritkán hallani olyat, hogy Cannes-ban az idő gyakoribb beszédtéma, mint a filmek, de idén az egész fesztivál hangulatára rányomta bélyegét a sok eső és a borús, hűvös időjárás. A vége felé felcsillant a remény néhány napsugár formájában, de aztán a záró eseményre ismételten, minden addiginál hevesebben, szakadt a nyakunkba az ég. A filmekre viszont nem lehet panasz. 

// beszámoló  // fesztivál