/ /

Műfajtörténet cikkek

A 70-es évek repülős katasztrófafilmjei

2008. július 29. · írta

1962. május 22-én Thomas Doty elköveti a polgári repülés történetének első pokolgépes merényletét. Az ennek nyomán íródott Airport című regénnyel 1968-ban a reptéri regények népszerű műfaja születik meg. Az Airport mozival pedig új filmes műfaj jelenik meg a hetvenes évek hollywoodi egén: a klasszikus katasztrófafilm.

// tanulmány  // amerikai, műfajtörténet

Zsarusorsok – Szakma és magánélet konfliktusa a hetvenes évek detektívfilmjeiben

2007. december 18. · írta

„Sam nem egyszerűen nyomoz, Samnek sorsa van!" – Berkes Ildikó és Nemes Károly A máltai sólyom kapcsán fogalmazza meg a detektívfilm lényegét. A detektív sorsa emberi sors, túlmutat a bűnnel szemben vívott küzdelmén; a filmek történetét valójában nem a bűnözők kézre kerítésének fordulatai adják, hanem a detektív életének az a szelete, amit a nyomozás kapcsán megismerünk.

// tanulmány  // műfajtörténet

A szuperhősfilmek jungi szimbolikája

2007. április 15. · írta

A kortárs hollywoodi filmkultúra egyik markáns vonulata a szuperhősfilmek sora, melyet az infantilizált posztmodern tömegmozi értéktelen termékeként szokás lesajnálni, megvonva tőle a minimális bizalmat is, amivel pedig inspiratív jelenségekre lehetnénk figyelmesek. A szuperhősfilmekben megfogalmazott szuperhősképzet azonban korántsem egydimenziós: a jungi mélylélektan segítségével élesebb fényben láthatjuk az egyes szuperhősök portréját.

// tanulmány  // műfajtörténet

Terrence Malick westernfilmjei

2007. január 15. · írta

A texasi születésű Malick eddigi életműve mindössze pár korai forgatókönyvből, egy rövid vizsgafilmből, valamint négy általánosan (el)ismert hollywoodi mozidarabból áll. Az ezeken átvonuló, a klasszikus filmstílus és modern szöveg közötti kontraszt műveit egyszerre teszi rendhagyó zsánerkísérletekké és személyes szerzői alkotásokká.

// tanulmány  // műfajtörténet

Egy sikerműfaj keresztmetszete

2006. február 15. · írta

A Dogville forgatására érkezett Paul Bettany szállodai szobájában az ágyra hajította azt a pornólapgyűjteményt, amelyet rendezője, Lars von Trier utasítására szerzett be a reptérről errefelé. Ekkor lépett a szobába Nicole Kidman, megismerkedni filmbeli partnerével. „Nicole köszönt, mire Lars azt mondta, hogy neki mennie kell, de Nicole feltétlenül nézze meg az impozáns pornógyűjteményemet – emlékszik vissza a színész. – Ettől nekem elállt a szavam, és olyan zavarba jöttem, mint egy 13 éves kisfiú. Hiába mentegetőztem Nicole Kidman előtt, hogy ezek nem az enyémek, hanem a rendezőnké, egyre cikibb volt a helyzet. Öt perc múlva motozást hallottam a folyosóról. Kiderült, hogy a kínos beszélgetés alatt Lars von Trier végig hallgatózott. Tiszta őrült ez a pasas!”1

// tanulmány  // műfajtörténet

A keresztfilmek és a kulturális evolúció

2005. február 15. · írta

A 2004-es esztendő legfontosabb tömegfilmes eseményének Hollywood történetében kétségtelenül a crossoverek térhódítása számít: amit a hetvenes években a műfajkeveredési hullám, a nyolcvanas években az elszabadult sequel- és remake-láz, a következő évtizedben pedig a képregény alapú játékfilmek elszaporodása, azt jelenti az ezredfordulón túl a különböző játékfilmes textusok legmagasabb fokú összeolvadásával létrejött keresztfilm, ahol már nem csupán tárgyi univerzumok vagy epizodisták bukkannak fel más mesékben (Shrek-filmek), de maguk a narratívák gerincét jelentő hősök adnak egymásnak randevút egyazon történeten belül. A stratégia nem először áll az óriásstúdiók szolgálatába: ez történt a negyvenes évek elejére kifulladt Universal-horrorgyárral (Frankenstein és a Farkasember) vagy a tizenöt évvel később elburjánzó Toho szörnyfilmeknél (Godzilla és King Kong). A kérdés azóta is változatlan: vajon kinek az érdekeit szolgálja a leginkább ez a különös újrahasznosítás?

// tanulmány  // műfajtörténet

Képregények és képregényfilmek

2002. szeptember 15. · írta

A maszkos hősökről szóló képregényfilmek rendszerint megmaradnak a biztonságos bugyutizmusnál, fenntartva a látszatot, hogy a képregényműfaj is ezen a szinten vegetál, amit a leginkább azok tudnának megcáfolni, akik valaha is olvasták ezeknek a filmeknek a képregényelőzményét.

// tanulmány  // képregényfilm, műfajtörténet, amerikai

A film noir 3/3.

2002. május 15. · írta

Bár a hivatalos nyilvántartás szerint Orson Welles 1958-as A gonosz érintése (Touch of Evil; fsz: Welles, Charlton Heston, Janet Leigh) című filmje egyszer s mindenkorra lezárta a fekete szériát, mind a mai napig találkozhatunk késői leszármazottaival. Az érdeklődés mind az alkotók, mind a nézők részéről változatlan, és semmi okunk azt hinni, hogy a noir népszerűsége, vonzereje a jövőben csökkenne.

// tanulmány  // műfajtörténet

A film noir 3/2.

2002. április 15. · írta

Mint ahogy arról már szó esett, a film noir mindenekelőtt egy erőteljes hangulat filmen való megjelenítése. A hangnem vészjósló (okkal az) és pesszimista, a bukás mindvégig a „levegőben van”, a végzetszerűség egyre nyilvánvalóbb. A hangsúly tehát az atmoszféra megteremtésén van, s ebben a rendező nélkülözhetetlen „tettestársa” az operatőr.

// tanulmány  // műfajtörténet