/ /

Oscar-maraton cikkek

José Luis Garci: Volver a empezar / Találkozás és búcsú

2013. szeptember 13. · írta

1983 a Gandhi éve volt – nyolc szobrocskát nyert el, és további három kategóriában jelölték Oscar-díjra az alkotóit –, illetve a nem túl gazdag nikaraguai filmgyártásé: a legjobb idegen nyelvű Oscarért egy itt készült film, az Alsino y el cóndor (Alsino and the Condor) című háborús filmdráma is versenyzett. A kategória fődíját a Volver a empezar nyerte el – ez az első olyan, spanyolul beszélő filmalkotás, amelyet Oscarral tüntettek ki.

// kritika  // oscar-maraton

Roberto Benigni: La vita e bella / Az élet szép, 1999

2013. augusztus 15. · írta

Talán még jó páran emlékszünk arra, amikor az 1999-es Oscar-gálán Roberto Benigni színész-rendező a székek támláin táncolt végig, hogy átvegye a legjobb idegennyelvű filmnek odaítélt szobrocskát. A film címe: Az élet szép. Témája: a holokauszt. Műfaja: vígjáték. És akkor itt álljunk is meg egy pillanatra. Vígjáték a holokausztról? Nem szentségtörés ez?

// kritika  // oscar-maraton, vígjáték

Clint Eastwood: Unforgiven / Nincs bocsánat, 1992

2012. augusztus 31. · írta

A 80-as években sűrű éjszaka borította a vadnyugati prérit, hogy aztán a következő dekád virradója magával hozza az újjászületés reményét. Míg Kevin Costner a klasszikus western tekintélyét kísérelte meg helyreállítani (Farkasokkal táncoló), addig a rutinosabb és merészebb Clint Eastwood az eddigieknél is kíméletlenebbül bontotta le annak toposzait. A maga idejében mindkét alkotást valóságos díjesővel jutalmazta az  amerikai filmakadémia, ám ez a tény az egyetlen, ami összeköti őket. Az előbbi „csak” egy jól időzített, a műfaj iránt érzett nosztalgiából hasznot húzó kalandfilm. Az utóbbiban viszont a kamera csókolózik azzal a rettenettel, amit valóságnak hívunk. És ez nem kis szó, ha már westernről beszélünk.

// kritika  // oscar-maraton, western

Steven Spielberg: Schindler's List / Schindler listája, 1993

2012. augusztus 10. · írta

A zsidók második világháborús genocídiuma hosszú évtizedekig nem volt része az amerikai filmes közbeszédnek, még a nagyívű háborús eposzok (A halál ötven órája, A híd túl messze van) is alig-alig érintették. Marvin J. Chomsky négyrészes tévéfilmje, a Holocaust (1978) megváltoztatta ezt a gondolkodást, az igazi áttörést mégis Steven Spielberg hozta meg, akit akkoriban szinte senki nem tartott alkalmasnak, hogy filmre vigyen egy ilyen komoly történetet.

// kritika  // oscar-maraton, történelmi film

James L. Brooks: Becéző szavak / Terms of Endearment

2012. július 27. · írta

1984-ben keserédes vígjáték tarolt az Oscar-gálán. A tévés veterán James L. Brooks – aki ekkor már egy sereg Emmy-díjjal büszkélkedhetett tévésorozataiért – először próbált szerencsét a mozivásznakon, és nem is fogott mellé: a Becéző szavak meghozta neki az akadémia legjobb filmrendezőnek járó szobrocskáját, mellé 4 másik Oscart és 6 jelölést, továbbá 4 Golden Globe-díjat, 2 -jelölést, és a díjözön egyre csak folytatódott.

// kritika  // oscar-maraton

Luis Puenzo: La historia oficial / A hivatalos változat

2011. december 23. · írta

Óriási hangszórók és kék-fehér zászlók alatt felsorakozott diákok és tanárok éneklik Argentína szabadságot dicsőítő nemzeti himnuszát. Egyesek több, mások kevesebb lelkesedéssel és hangerővel kapcsolódnak a kórusba. Alicia, a történelemtanárnő büszkén kihúzza magát és meggyőződéssel ejti ki a szavakat. Még nem tudja, hogy később már inkább csak megtört hittel védi majd hazája történelmének hivatalos változatát.

// kritika  // oscar-maraton, történelmi film

George Cukor: My Fair Lady, 1964

2011. november 25. · írta

Az Oscar-díjak 1964-es kiadása a túlnyomórészt irodalomból származó, némiképp mesei karakterek harcát hozta a legjobb filmet illető jelölésekben: Mary Poppins, Zorbász, a görög, Becket Tamás, Dr. Strangelove és Galatea határozták meg az alaphangulatot. Kubrick szatíráját kivéve mindegyik jelölt film kapott bár egy díjat, az igazi vetélytársak (s az egyértelmű győztesek) azonban a hölgyek voltak: szerepként és az őket alakító színésznők formájában egyaránt. Mary Poppins az angol gyerekirodalom kedvelt karaktere, a fantáziadús és varázserőkkel bíró dadus, míg Galatea Ovidius, majd Bernard Shaw hősnője, a szépséges szobor (nimfa), akit Pygmalion szerelme és imája életre kelt.

// kritika  // oscar-maraton, musical

Frank Capra: You Can’t Take It With You / Így élni jó, 1938

2011. november 4. · írta

Az 1938-as Oscar duplán is megkoronázta Frank Capra és a Columbia együttműködését: négy éven belül a második, a stúdiónál készült Capra-film nyerte el a legjobb alkotásnak járó szobrocskát, a rendezőt magát pedig harmadszorra jutalmazta az Akadémia. Az Így élni jó hűen folytatja azon utat, amit a rendező (és állandó forgatókönyvírója, Robert Riskin) a két évvel korábbi Váratlan örökséggel elkezdett, és szervesen illeszkedik Capra a tradicionális amerikai értékrend és a kisvárosi polgári életforma dicsőítésére áldozott alkotásainak sorába.

// kritika  // oscar-maraton, vígjáték