/ /

Párizs cikkek

Bernardo Bertolucci: Ultimo tango a Parigi / Utolsó tangó Párizsban

2017. november 4. · írta

Az Utolsó tangó Párizsban nemcsak azért aktuális, mert épp 45 éves a film, hanem Harvey Weinstein, Kevin Spacey és a (nem csak) hollywoodi zaklatási botrányok kontextusában is újra el lehet csámcsogni a filmmel kapcsolatos pletykákon, nyilatkozatokon. Persze Bernardo Bertolucci klasszikusnak számító erotikus drámája nem csupán a szereplők későbbi interjúi nyomán vált botrányossá, a maga korában is sok vihart kavart.

// trivia  // erotika, dráma

Bertrand Bonello: Nocturama / Eközben Párizsban

2017. március 16. · írta

A 2015-ös merényletek óta Párizsról már nemcsak az Eiffel-torony, a Szajna és a Louvre juthat az eszünkbe, hanem az Iszlám Állam is. Ez az, amiről egy szó sem esik Bertrand Bonello filmjében, pedig itt is fiatal terroristák borítják lángba a szerelmesek városát. A baj az, hogy a rendezőnek nemcsak a válaszai hiányoznak, de még a kérdései zavarosak a témával kapcsolatban.

// kritika  // thriller, európai

Alekszandr Szokurov: Francofonia / Frankofónia

2016. február 18. · írta

Mire számíthat egy „fesztiváledzett” néző, amikor beül egy Szokurov-filmre? Formai bravúrra, utalásokra, történelemre és legendákra. A Francofonia megfelel ezeknek az elvárásoknak, ugyanakkor formabontóbb az Orosz bárkánál és a Faustnál is. Összefüggő történet helyett személyes hangvételű filmes esszé, elmélkedés. Alekszandr Szokurov kalandozó, játékos gondolatmenetének a leképezése.

// kritika  // történelmi film, európai

Saul Dibb: Suite Francaise

2015. szeptember 4. · írta

1942 nyarán az auschwitzi táborban tífuszban elhunyt az ukrajnai zsidó származású Irène Némirovsky. Ekkor még senki nem tudta, hogy titokban egy ötkötetes regényen dolgozott Suite française címmel. Halála előtt a második kötet még lezáratlanul hevert. Ötvenöt évvel később a lánya elolvasta az addig nagy becsben, de érintetlenül őrzött kéziratot, és 2004-ben kiadták, eredeti francia nyelven. Rögtön népszerű lett, hiszen elsőkézből ábrázolja Franciaország náci megszállását egy fiktív szerelmi történet hátterében. A második kötetből (Dolce) készült – a teljes sorozat címe alatt – romantikus filmdráma 2014-ben.

// kritika  // történelmi film, filmdráma

Bent Hamer: 1001 Gram / 1001 gramm

2015. június 9. · írta

Bent Hamer legújabb filmje sikeresen ötvözi a tőle megszokott szokatlan felütést a praktikus, kristálytiszta minimalista stílussal és a leheletfinom humorral, mely a legmélyebb filozófiai fejtegetést is élvezhetővé teszi. Üdvözöljük kedves nézőnket a mérésügyi intézet kutatóinak kissé szürreális elit körében, ahol sorozatos véletlenek arra késztetik hősnőnket, hogy saját életét is mérlegre tegye.

// kritika  // filmdráma, vígjáték

Volker Schlöndorff: Diplomatie / Az utolsó éjszaka Párizsban

2014. augusztus 28. · írta

A késő 1960-as és 1970-es évek német új filmjének oszlopos tagjaként Volker Schlöndorff a 2000-es évek után sem hagyta abba az alkotást. Legújabb filmje, Az utolsó éjszaka Párizsban (Diplomatie) egy klasszikus filmnyelvi stílussal operáló kvázi-zárt szituációs dráma, noha az általa feldolgozott történelmi esemény hordereje nem erre engedne következtetni.

// kritika  // történelmi film

Paul Haggis: Third Person

2014. július 9. · írta

Egy író egy eseményből elvileg millió történetet faraghat, ám ha az illető esemény rá nézvést sorsdöntő pillanat volt, megregényesítése során minduntalan kudarcot vall. A feladat súlya alatt összeroppan a mondat, vég nélkül bújócskáznak a betűk, s a szövegszerkesztő felület csak és kizárólag közhelyes fordulatokban kíván tobzódni, konokul. Tegyük fel, hogy valamikor, nem olyan régen egyetlen félpercig figyelmetlen volt, amivel családjában mély tragédiát okozott. Ezt próbálja kiírni magából, de bármivel kísérletezik, abból nem lesz irodalom. Csupán egy filléres lányregény harsány, gyenge utánzata.

// kritika  // filmdráma, romantikus

Jail Lespert: Yves Saint Laurent

2014. június 4. · írta

Öt évvel a Coco avant Chanel után ismét a mozivásznakra került egy francia divatdiktátor életrajza. Ám míg az Audrey Tautou főszereplésével készült alkotás fejlődésregénye rengeteg kosztümös bájt tartalmazott, az új Yves Saint Laurent-film nem több egy száraz és szűkszavú Wikipédia-szócikkelynél.

// kritika  // életrajzi