/ /

Peter greenaway cikkek

Peter Greenaway: Eisenstein in Guanajuato / Eisenstein Mexikóban

2015. november 16. · írta

Greenaway 2007-es Éjjeli őrjárat (Nightwatching) című rendhagyó Rembrandt-filmportréjában a festő kultikus képéből épített fel egy egész művészportrét, miközben képrejtvényt is feladott nézőinek azzal az intéssel, hogy korunk vizuális szennyezésében érdemes újra a képek mögé látni. A barokkmániás angol rendező új víziója hasonló képlettel kecsegtet: a szovjet montázspápa, Szergej Eisenstein egy sanyarú sorsú, 30-as évek elején zajló mexikói forgatását boncolgatja. De vajon egy újabb kudarcos műből kibontott művészetesztétika, vagy csak az egzotikum érdekelte a rendezőt?

// kritika  // életrajzi, vígjáték

2009-es Berlinale-összegző

2009. február 23. · írta

A vasárnap esti utolsó gong után kellett egy kis levegő, így hazafele a Potsdamer Platzon éjfél körül végigbaktatva még meg-megálltunk a Cinemaxx, a Cinestar és a kétfelől piros szőnyeggel szegélyezett Potsdamer Straße és az improvizált L’Oréal-stúdió előtt. A fesztivál utolsó pillanatai tocsogó sárban, hópelyhekkel, a megszokottnál nagyobb forgalommal zajlottak.

// beszámoló  // fesztivál

Peter Greenaway: Nightwatching / Éjjeli őrjárat

2008. március 31. · írta

Az Éjjeli őrjáratot nehéz Greenaway korábbi filmjeitől függetlenül nézni és fejtegetni, miközben a lehetséges értelmezési fogódzók legalább annyira túlmutatnak életművének keretein, mint a művészet- és kultúrtörténeti idézetek a filmjein. Ha már egy magát enciklopédistának valló rendező művéről kell itt szó essék, talán nem méltánytalan a lexikon logikája szerint beszélni róla. Az alábbi szószedet korántsem teljes, tetszés szerint továbbírható.

// kritika  // filmdráma, történelmi film

Jön még kutyára emlékezetkiesés – Vass Tibor mozija

2003. február 15. · írta

Kettőezer-egy tavaszán arra kért egy filmklubvezető, hogy mondjak ráhangoló előszöveget, afféle „művészeti bevezetőt” egy Greenawayhez, A szakács, a tolvaj, a feleség meg a szeretője, merthogy afféle van soron a klubban, a ráhangolószöveg-mondók között pedig én. (A szerző itt arra gondol, hogy a filmről való [elő]szöveg tulajdonképpen fölösleges, miként konzervtejen a föl.)

// publicisztika  // filmmese, mozik

Néhány megfestett megfontolás – Peter Greenaway: Festmények, rajzok és kollázsok ’63-’99 – retrospektív kiállítás a MEO-ban

2002. november 15. · írta

Peter Greenaway 2002 késő tavaszán megnyílt kiállítása a budapesti Kortárs Művészetek Múzeumában, a MEO-ban, kellő izgalmat keltett a rendező ismerőinek táborában. A filmek birodalmával határos képzőművészeti tevékenységbe való bepillantás esélyéről van szó ugyanis. Azon a szerdai megnyitón magának a Mesternek a jelenléte is biztosnak tetszett, végül mégsem jött el. Vagy esetleg titokként rejtezett el a maga alkotta tér-képeken?

// beszámoló  // európai

Az alkotás megint kifog a kritikán

2001. november 15. · írta

A cselekmény-cselekménymentesség az irodalom- és filmesztétika egyik legelnagyoltabban kezelt, és legkevésbé kidolgozott fogalma. Mi a cselekmény definíciója, ha van? A cselekmény meghatározása, a cselekmény kibontakoztatásának a módja egy adott kor önreflexiója is egyben. Mit értünk cselekménymentességen? Valóban cselekménymentesek lennének az ún. „cselekménymentes” filmek?

// tanulmány  // filmelmélet

A kubizmus megvalósulási lehetőségei Peter Greenaway Számokba fojtva és Zoo című filmjének néhány beállításában

2001. szeptember 15. · írta

Festészeti intertextusokról, egyáltalán bármiféle társművészeti kapcsolódási pontról beszélni Peter Greenaway filmjei kapcsán nyilvánvaló dolognak tűnik. Éppen ezért nem lenne kívánatos bővíteni a meglévő katalógusok rendszerét egy továbbival, nevezetesen azon festmények katalógusával, melyek „Greenaway filmjeiben megjelennek”. Puszta filológiai bravúron túlmenő módszereket kellene tehát találnunk ahhoz, hogy festészet és film sokat vitatott témájához új szempontokkal szolgálhassunk. Annál is inkább, mert a Greenaway filmekben idézett festmények sokszor oly módon íródnak tovább, használódnak fel, hogy már nem is minden esetben egy-egy kép pandanját, hanem annak csupán reminiszcenciáját véljük tetten érni.

// tanulmány  // film és képzőművészet