/ /

Portré cikkek

Három lépés a sikerhez: Ennio Morricone útja a csúcsra

2016. április 8. · írta

Amikor Ennio Morricone nagyjából egy hónappal ezelőtt átvette élete első igazi Oscar-díját az Aljas nyolcasért, a filmzenei sajtó szokás szerint kritizálta az akadémiát, hogy miért épp egy olyan filmet díjazott, melyben alig tizenvalahány perc eredeti zene van, és a szabályok szigorúbb értelmezése szerint elvileg még jelölni sem lehetett volna az adott kategóriában.

// tanulmány  // film és zene, portré

Kamera által homályosan – Zsigmond Vilmos-portré

2016. március 3. · írta

Az év első napján, a kaliforniai Big Sur-ben elhunyt Zsigmond Vilmos egy hatvan éven át ívelő, szinte átláthatatlanul monumentális és a filmművészetet jelentősen meghatározó életművet hagyott maga után. A magyar származású operatőr nem csak résztvevője, hanem alapembere és egyik legfontosabb alkotója volt a 70-es évek új-Hollywoodjának, aki Michael Ciminótól Robert Altmanon át Steven Spielbergig a legnagyobbakkal dolgozott.

// tanulmány  // portré

Én vagyok Drakula, avagy Blaskó úr esete a világhírrel – Lugosi Béla-portré

2015. november 20. · írta

Lugosi Béla évtizedekre meghatározta a módot, ahogyan Drakulát alakítani lehetett a vásznon. És bár azóta több száz, ha nem több ezer színész bújt a vérgróf bőrébe, az etalon mégis a Lugosi-féle karakter maradt, amihez viszonyítani, amitől eltérni lehet, így vagy úgy. Pedig nem örült, hogy beskatulyázták az örök gonosz szerepébe.

// tanulmány  // portré

Interjú Madarász Istivel

2015. október 30. · írta

Hurok címen megrendezte az első magyar időhurkos sci-fit, de szeretné elkerülni az X-akták és a David Lynch-filmek buktatóit. Követendő példaként a Looper és az Eredet lebegett a szeme előtt, de filmje az Időbűnökhöz áll legközelebb. Filmet rendezni Ridley Scott forgatásán és David Fincher werkfilmjeiből is tanult, II. világháborús sci-fi ötletét pedig Shia LaBeoufnak pitchelték. Madarász Istivel időjátékokról, akciótrükkökről, és sikeres Rejtő-adaptációjáról, A fekete múmia átkáról beszélgettünk.

// interjú  // sci-fi, magyar, portré

A japán Walt Disney – Hayao Miyazaki

2015. augusztus 6. · írta

2014 őszén, nagyjából egy évvel a Szél támad (Kaze Tachinu) című film amerikai mozibemutatója után, a Pixar rendezője és kreatív vezetője, John Lasseter fellépett a Ray Dolby amfiteátrumának színpadára, hogy átadja az Oscar-életműdíjat Hayao Miyazaki japán rendezőnek. Mielőtt átnyújtotta volna a szobrocskát, így méltatta Miyazaki életművét és annak hatásait: „Az animációs film a mozi kezdeteivel egyidőben indult történetében két olyan figura van, akit e művészethez való hozzájárulása mindenki más fölé helyez. Az egyikük Walt Disney, a másikuk pedig Hayao Miyazaki.”

// tanulmány  // portré, animáció

Másság és stilisztikai töredezettség Claire Denis filmjeiben

2015. július 8. · írta

A kritikaírás rendszeresen emlegeti Claire Denis kapcsán azt, hogy gyerekkora óta úton van Franciaország és Afrika között. Vagy Nyugaton, vagy a francia gyarmatokon élt, ahol egész közelről megfigyelhette a gyarmatosítók és a gyamatosítottak kapcsolatát, valamint az elkerülhetetlenhez vezető egyenlőtlenséget, aminek oka, hogy utóbbiakra rákényszerítik a nyugati értékrendet.

// tanulmány  // portré