/ /

Publicisztika

Szkájvölker és a kerületi Erő

2001. március 15. · írta

Aki utoljára érte el a póznát, már vehette is fel a képzeletbeli sisakot. És szuszogni kellett úgy asztmásan, rosszindulatúan, suhogtatni a fekete lebernyeget, miközben rohamosztagosok sorakoztak fel mögötte parancsra várva. Ez utóbbiakkal mindig gond volt, mert őket is az utolsókból válogatták ki, vagy a legkisebbekből, akiknek szavuk se lehetett, így aztán némán estek el egy sötét és igaztalan ügy érdekében. Meg aztán kevesen is voltak, s morgással fogadták a legegyszerűbb feladatot is, hiszen csak az járt a fejükben, hogyan furakodhatnának közelebb minden idők legszebb űrkirálykisasszonyához, illetve annak feszes pólójához, mely sajna cseppet sem volt képzeletbeli.

// publicisztika  // filmmese

Piroska, I love you – Pirosnak, szeretettel

2001. január 15. · írta

Hol volt, hol nem volt. A legkisebb királyfi elbúcsúzott az anyukájától, mamma mia, csaó, elindult ámerikába, dolcse vita, ámerika közel volt. No, cuccoljunk már. Papa Milánó, aki majdnem az égig ért, nem ülhetett csak a leghátsó sorban. Hiába kuporodott a földre, kopasz feje ragyogva vakított. Pokrócot rá.

// publicisztika  // filmmese

Egy angyal meghajol

2000. december 15. · írta

Életem első filmjét valamikor a hatvanas évek legelején, egy dobrudzsai lágerben láttam, magam is lágerlakó, jóllehet még gyerek, öt éves sem, de fogolynak azért fogoly, névre szóló kilakoltatási paranccsal, pecsét, iktatószám, saját kezű aláírás, ahogy illik.

// publicisztika  // filmmese