/ /

Radu mihaileanu cikkek

A szabad rendező – Radu Mihăileanu – alkotói portré 2. rész

2013. január 25. · írta

Radu Mihăileanu napjaink egyik legjelentősebb román rendezője. Precíz és aprólékos, rendező-forgatókönyvíróként nem igyekszik egyik filmet a másik után legyártani, gondosan építgeti életművét. Öt nagyjátékfilm után – amelyekkel nagyjából négyévente jelentkezett – Radu Mihăileanu szabad rendező marad: szabadon választ témát, szabadon dönti el, milyen fényképezés a legmegfelelőbb, kivonja magát a divatok és a példaképek hatása alól, és mentes mindenféle előítélettől.

// tanulmány  // román, portré

Radu Mihăileanu – alkotói portré 1. rész

2013. január 23. · írta

Radu Mihăileanu első munkája, az 1992-es Árulás az első olyan román film, amely előítéletek vagy ellenérzések, gyűlölet vagy személyes bosszúvágy nélkül dolgozza fel a romániai kommunizmus kezdeti időszakát (és annak közvetett hatásait). Megértésre és magyarázatra törekszik anélkül, hogy vádirat lenne vagy magyarázkodni próbálna. Nae Caranfil È pericolos sporgersi című filmje mellett Mihăileanué az 1991–2000-es évtized legkiválóbb mozgóképes debütálása.

// tanulmány  // román, portré

Radu Mihăileanu: La source des femmes / Asszonyok kútja

2012. április 18. · írta

Szappanoperába oltott humanista (feminista?) tanmese, csodaszép képekkel és elragadó arab dallamokkal. A Lüszisztráté-történet komolyabb, összetettebb változata, egy Törökországban megtörtént eseménnyel ötvözve. Az ötlet kísértetiesen emlékeztet a néhány éve készült Abszurdisztánra, mégis érdemes megnézni Mihăileanu új filmjét.

// kritika  // filmdráma

Radu Mihăileanu: Le concert / A koncert

2009. december 24. · írta

Az igazi kommunizmus az, amikor az emberek a zene révén együtt alkotnak és érik el a harmóniát – így tanítja a karmester a párttitkárt Radu Mihăileanu új filmjében. A koncert esetében ez a szándék tetten is érhető, de inkább a zene tekintetében. Hiába ugyanis a szerethető, kedves karakterek, a vicces szituációk, a túlcsorduló humor, ha mindez nem tud tökéletes összhangzásba rendeződni.

// kritika  // zene, román

Radu Mihăileanu: Va, vis et deviens / Élj és boldogulj!

2006. november 15. · írta

„Az Életvonat jobb volt…” – sugdosták a nézők a Párizsban élő román filmrendező új filmjének júniusi, kolozsvári díszvetítése után. A Transilvania Filmfesztivál nyitófilmjeként bemutatott Va, vis et deviens-ben – az egyébként zsidó családból származó – Radu Mihăileanu ismét zsidótémát dolgozott fel, csakhogy most nem sikerül olyan maradandó nyomokat hagynia nézői lelkében, mint a sajátos hangulatú, kuncogtató, ugyanakkor sokkoló zárlatú holokauszt-vígjátékával, a Train de vie-vel. Az Élj és boldogulj! mégis figyelemre méltó film, cselekménye leköt, izgalmas, hangulata különleges, majdnem a végéig.

// kritika  // filmdráma

Beszélgetés Radu Mihăileanu filmrendezővel

2006. augusztus 15. · írták: ,

Radu Mihăileanu, a Franciaországban élő román filmrendező nejlonszatyorral a kezében jelent meg az V. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál sajtó- és közönségtalálkozóin: a szatyorban azonban nem a sarki bevásárlás eredményét, hanem a Cézar-díját hozta, amely szerinte „bárki szatyrának" elérhető itthon is, legalábbis erre következtet az utóbbi évek román filmtermése láttán. A következő sorokat ezeken a találkozókon rögzítettük. A beszélgetések apropójaként Mihăileanunak a fesztiválon bemutatott Va, vis et deviens című filmje szolgált.

// interjú  // európai, román

Látogatás a bukaresti Castel Film stúdióban

2002. január 15. · írta

Azt mondani mifelénk, hogy „van egy filmstúdióm” kicsit olyan, mint azt állítani, hogy „van egy repülőterem”. Mégis, Kelet-Európában létezik egy ember, aki elmondhatja magáról, hogy saját filmstúdiója van, pontosabban, hogy épített egyet. Igazi nagyot, ahol minden van: stúdiók, kamerák és kamionok, kaszkadőrök és idomított lovak, korabeli hintók, gipszből épült várak, és kimustrált repülők. Vlad Păunescu, a bukaresti Castel film tulajdonos-igazgatója hivatása szerint művészember: filmoperatőr. A véletlen és a szükség faragott belőle stúdiótulajdonost. Ma már több mint hetven nagyjátékfilmet tud maga mögött, köztük elsősorban amerikaiakat.

// interjú  // román, filmfinanszírozás