/ /

Ralph fiennes cikkek

Luca Guadagnino: A Bigger Splash / Vakító napfényben

2016. július 1. · írta

Ahogy filmje hősnőjét, Luca Guadagnino író-rendezőt is elfogta a nosztalgia: megpróbált retró, Fellinit idéző olasz művészmozit készíteni, megszerezte hozzá Ralph Fiennest, Tilda Swintont, Matthias Schoenaertsot és Dakota Johnsont, de csak majdnem jött neki össze az, amivel Paolo Sorrentino nagy sikereket arat.

// kritika  // európai, bűnügyi film

Steven Spielberg: Schindler's List / Schindler listája, 1993

2012. augusztus 10. · írta

A zsidók második világháborús genocídiuma hosszú évtizedekig nem volt része az amerikai filmes közbeszédnek, még a nagyívű háborús eposzok (A halál ötven órája, A híd túl messze van) is alig-alig érintették. Marvin J. Chomsky négyrészes tévéfilmje, a Holocaust (1978) megváltoztatta ezt a gondolkodást, az igazi áttörést mégis Steven Spielberg hozta meg, akit akkoriban szinte senki nem tartott alkalmasnak, hogy filmre vigyen egy ilyen komoly történetet.

// kritika  // oscar-maraton, történelmi film

Jonathan Liebesman: Wrath of The Titans / A titánok haragja

2012. április 13. · írta

A titánok harca két évvel ezelőtt finoman szólva sem rengette meg a világot: a kritikusok a földbe döngölték, a nézők fanyalogtak, és azt hiszem, mindenki hamar elfelejtette volna Louis Leterrier kalandfilmjét. Csakhogy nemzetközi szinten közel félmilliárd dollárt termelt, aminél nyomósabb indok aligha kell egy stúdiónak a sequel elkészítéséhez. Így aztán Perszeusz kalandjai folytatódnak, új rendezővel, régi hibákkal.

// kritika  // fantasy, akciófilm

Louis Leterrier: Clash of the Titans / A titánok harca

2010. április 20. · írta

A közelmúlt görög mitológiából táplálkozó amerikai szuperprodukciói – élükön Columbus mítoszkasztráló blockbusterével (Villámtolvaj) – mára szinte teljesen kiölték a nézőből a történeti hűség iránti igényt. Az istenképek felcserélése, az ókori mítosz felülírása azonban továbbra sem lehet kifogás a következetlen dramaturgiára és a papírmasé-figurákra. Ha pedig mindehhez még a vártnál jóval gyengébb képi világ is társul, a végeredmény több, mint kiábrándító.

// kritika  // kalandfilm, fantasy

Wayne Wang: Maid in Manhattan / Álmomban már láttalak

2003. június 15. · írta

A közönségnek valahogy úgy kell erre a filmre gondolnia, mint a Dolgozó lány egy új verziójára, különösen azért, mert a két forgatókönyvíró egyike, Kevin Wade, egyben a Dolgozó lány írója is, aki legutóbb a Nevem Joe Black-et követte el. A film hősnője Marisa Ventura (Jennifer Lopez), egy fiatal anya, aki szobalányként dolgozik az elegáns Beresford Hotelben, a film pedig romantikus: így ennek az anyukának a gyermeknevelésen kívül az lesz a küldetése, hogy rámosolyogjon a szerencsére és összejöjjön a dúsgazdag fehér szenátorral, Christopher Marsallal (Ralph Fiennes).

// kritika  // romantikus, vígjáték

Brett Ratner: A vörös sárkány / Red Dragon

2002. december 15. · írta

A nagyközönség 1991-ben rögtön a Hannibal Lecter-étlap főfogásába, a bájosan talpraesett FBI-ügynöknő történetébe kóstolt bele, s csak a legnagyobb gourmandok tudták, hogy a filmtörténet már túl van az előételen: Michael Mann 1986-ban Manhunter (Embervadász) címen filmesítette meg A bárányok hallgatnak előzményeit elmesélő Vörös Sárkány-történetet.

// kritika  // horror, thriller

Szabó István: Sunshine / A napfény íze

2000. december 15. · írta

Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki hazai közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül, amely arra tett kísérletet, hogy az elmúlt százegynéhány év magyarországi történelmét egy zsidó család, a Sonnenscheinból lett Sorsok három generációjának történetén keresztül tárja elénk. Szabó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy mozifilm időkorlátai között (a film hossza 180 perc, ma itt húzódik a filmidő határa) három emberöltő magánéleti és történelmi krónikáját sűrítse filmmé, a Ferenc József-i monarchikus-időktől, két világháborún és a kommunizmus évein át a jelennel bezárólag.

// kritika  // történelmi film, életrajzi