/ /

Recenzió

A képtől a képzeletig, avagy miért fontos film a Saul fia Georges-Didi Huberman szerint?

2016. július 15. · írta

Látszólag mindenki elfogadja a Saul fia filmi holokausztreprezentációjának újszerűségét. Azt a tételt tehát, hogy Nemes Jeles László filmje képes volt ábrázolni azt, ami sokak szerint talán eleve „ábrázolhatatlan”. De miben is áll pontosan ez a rendhagyó esztétikai hajtóerő? És mit adhat hozzá Saul története a már létező holokausztnarratívákhoz? E problémafelvetéshez ad kitűnő támpontot Georges-Didi Huberman Túl a feketén című levélesszéje, illetve munkássága.

// recenzió  // kiadvány

David Bordwell: Pandora’s Digital Box: Films, Files, and the Future of the Movies

2016. június 26. · írta

Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.

// recenzió  // médiaoktatás, filmtörténet

Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó

2016. február 26. · írta

Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben.

// recenzió  // filmtörténet

Macskássy Katalin, Orosz Anna Ida, Orosz Márton (szerk.): Macskássy Gyula – animációsfilm-rendező, tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője

2015. december 14. · írta

A kötet átfogó képet nyújt Macskássy Gyula munkásságáról és életművéről, átlátható, praktikus és szép kiadvány. Még az is örömmel fogja forgatni a lapjait, aki nem rajong az animáció iránt, mert olyan mintha, egy pazar minőségű, nagy albumot lapozgatna, melyben a kép és a szöveg egyformán fontos.

// recenzió  // animáció

Bujor T. Rîpeanu új lexikonjáról

2014. május 21. · írta

Bujor T. Rîpeanu „egy élet munkájának” eredményét jelentette meg 2013-ban a bukaresti Meronia könyvkiadónál1. A neves román filmtörténész, archívumi munkatárs és kutató szinte kétszeresére bővítette 1996-ban Cristina Corciovescuval közösen összeállított lexikonjának (1234 cineaști români) az anyagát, és ezúttal – játékosan – „2345” szócikkelyt tár olvasói elé tájékoztató szándékkal: amint az alcím is jelzi, csupa olyan személyiséget – „filmeseket, színészeket, kritikusokat, filmtörténészeket és más személyiségeket” – listáz, akiknek a filmtörténet során „közük volt a román mozihoz vagy erről a vidékről származnak”.

// recenzió  // kiadvány

A forgatókönyvíró iskolaévei – Syd Field: Forgatókönyv: Forgatókönyvírók kézkönyve, Forgatókönyvírók munkafüzete

2013. április 5. · írta

Több kérdés is felmerülhet az emberben, mielőtt kézbe venné Syd Field könyveit, a Forgatókönyvírók kézikönyvét (a továbbiakban Kézikönyv) és a Forgatókönyvírók munkafüzetét (a továbbiakban Munkafüzet), tekintve, hogy most már eltelt egy kis idő az „első” rész megjelenése óta (Syd Field: Forgatókönyv: A forgatókönyvírás alapjai), és hogy létezik egy másik írótól is magyarra lefordított, hasonló tematikájú alkotás (Robert McKee: Story). Aki azokat forgatta már, az akaratlanul is hasonlítgat. Miben más ez a két könyv, miben mond újat? A McKee- vagy a Field-könyv legyen a magyar forgatókönyvírók Bibliája?

// recenzió  // forgatókönyv

Gondolatok az első Tarr-monográfiáról – Kővári Orsolya: Árnyékvilág. Tarr Béla-retrospektív

2012. július 18. · írta

A Sprint Kiadó Filmkönyvek-sorozatának első része minden bizonnyal hamar el fog fogyni az üzeltekből – igényesen és design-tudatosan (Nemes Anita által) megtervezett és kivitelezett fotóalbum-jellege talán még azoknak a figyelmét is megragadja, akik előtt nem annyira ismert, vagy lelkükhöz nem annyira közel álló Tarr Béla művészete. Azoknak azonban, akik élnek-halnak a „fekete széria” darabjaiért, éltek már át a Sátántangóért létrehívott házimozizást, az hiszem, nem nyújt annyit ez a könyv, mint amennyit az első Tarr-monográfiától várnánk.

// recenzió  

Egy nélkülözhetetlen filmtörténeti munka – Călin Căliman: Istoria filmului românesc (1897–2010)

2012. június 20. · írta

Călin Căliman 2011-ben a Contemporanul Kiadónál megjelent, Istoria filmului românesc (1897–2010), vagyis A román film története (1897–2010) című könyve valójában a Román Kulturális Alapítvány Kiadója1 gondozásában, a múlt évszázad utolsó évében megjelent, Istoria filmului românesc (1897–2000) című munkájának második, javított és bővített kiadása.

// recenzió  

Testes könyv a forgatókönyvírásról – Robert McKee: Story

2012. január 26. · írta

Kiváló könyv jelent meg 2011 legvégén. Robert McKee (a forgatókönyvírás oktatásának egyik globális guruja) Story – a forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei című alapművéről van szó. A kötetet a kolozsvári Filmtett Egyesület adta ki (melynek ez a második könyv alakú kiadványa), a szöveg fordítói Jakab-Benke Nándor és Zágoni Balázs.

// recenzió  // forgatókönyv