/ /

Robert de niro cikkek

Jon Turteltaub: Last Vegas

2013. december 26. · írta

A filmtörténet sajátos dinamikájába az irányzatok felbukkanásán, fénykorán és lecsengésén túl beletartozik az a fajta kalapemelés, melyet a Last Vegas kissé ironikusan és elég átlátszóan tesz. Hollywood megérett arra, hogy a médium számára válságos időkben tisztelegjen a néhai nagyoknak, Jon Turteltaub legújabb filmjében ezt elég elegánsan teszi ahhoz, hogy ne a múlt század sztárjaival való leszámolásnak tűnjön, és azok kezére játsszon, akik a „régieket” sírják vissza.

// kritika  // vígjáték

Excelsior! – David O. Russell: Silver Linings Playbook / Napos oldal

2013. február 10. · írta

Állíthatták már trófeás polcukra a legjobb filmnek járó Oscar-díjat beteg főszereplőről készült drámák producerei megérdemelten is (Száll a kakukk fészkére), és kevésbé megérdemelten (Becéző szavak) is. Az idén nyolc kategóriában jelölt Napos oldal producerei talán nem fognak ennyire örülni, de a (mellék)szereplők egészen biztosan. Szobrocska ide vagy oda: a néző elégedett mosollyal és maradandó filmélménnyel távozhat a moziból.

// kritika  // filmdráma

Rodrigo Cortés: Red Lights / A gyilkos médium

2012. december 4. · írta

Rodrigo Cortés spanyol filmrendező neve sokak számára ismerősen csenghet. Ő rendezte ugyanis a filmes és nem filmes berkekben egyaránt elég nagy port kavaró Élve eltemetve (2010) című filmet. Amúgy van neki még egy nagyjátékfilmje, a fogyasztói társadalmat bíráló The Contestant (A versenyző, 2007), meg öt kicsi. Mit mondjak: elég szép teljesítmény egy 1973-as születésű európai filmestől.

// kritika  // thriller

Neil Burger: Limitless / Csúcshatás

2011. március 29. · írta

A „mi lenne ha...”-mesék gyerekkorunk kedvenc történetei voltak, mert a fantázia nyargalásának csak a lámpaoltás szeghette szárnyát, s az is csak ideiglenesen. Filmre átültetve viszont valamiért nem működnek annyira. Talán pont azért, mert a mesét mi képzeljük el, nem egy rendező és stábja autoriter, szinte diktatorikusan ránktukmált képeit kell fogyasztanunk.

// kritika  // thriller

Martin Scorsese: Mean Streets / Aljas utcák

2010. december 9. · írta

[kritikaíró pályázat] Martin Scorsese nosztalgikus „így jöttem”-filmje, az 1973-as Aljas utcák különleges alkotás: nemzedéki közérzetfilm, revizionista gengszterfilm és személyes vallomás egyben. Az izgalmakat így nagyrészt nem a cselekmény, hanem az aspektusok sokszínűsége adja; s hogy a film mégsem válik zsúfolttá, azt az egységes szervezőelvnek köszönheti, mely nem más, mint az esetleges, kiszámíthatatlan valóság.

// kritika  // bűnügyi film