/ /

Román film cikkek

Dióhéjban a román filmzene történetéről

2016. április 26. · írta

Egy olyan területet leltározunk fel az alábbiakban, amely épp annyira csodálatos, amennyire ismeretlen: a román filmzenéről lesz szó. Egy felfedezetlen kontinensről fogunk beszélni. A térképét olyan megjegyzésekkel telezsúfoljuk tele, mint a hic sunt leones, de győzelmi zászlók és csúcshódítások is lesznek rajta szép számmal. A román filmeket életre keltő zeneművek színvonala gyakran meghaladja a hozzájuk tartozó filmekét, s a tény, hogy a zeneszerzők sokszor modernebbnek bizonyulnak, mint a filmjeik vagy az általuk „kiszolgált” rendezők, nem véletlen, hanem inkább szabályok eredménye.

// tanulmány  // film és zene

Interjú Corneliu Porumboiuval, A kincs (Comoara) rendezőjével

2015. június 6. · írta

Corneliu Porumboiu az első olyan a román új hullámos rendezők egyike, akik díjjal tértek haza fontos külföldi fesztiválokról. Első nagyjátékfilmjével, a Forradalmárokkal elnyerte a Caméra d‘Ort Cannes-ban, 2006-ban. Most, 2015-ben bemutatta a cannes-i zsűrinek A kincset, egy erős atmoszférájú, finom humorú filmmesét, gondolatébresztőt aranyról, értékekről, történelemről és számokról.

// interjú  // román, fesztivál

Corneliu Porumboiu: Comoara / A kincs

2015. június 3. · írta

A helyszín Magyarfenes. Még másfél óra van a vetítésig, az emberek lassan érkezgetnek a falu bejáratánál fekvő Arkhai szoborparkba. Elég üdítő érzés végre kibillenni a városi mozik háttérzaja elől, a helyszínen azon gondolkozom, hogy jövőre valószínűleg már legalább három esemény lesz ide szervezve. A Kolozsvártól félórás autótávra fekvő teret izgalmas, Bartha Ernő által készített szénaszobrok dekorálják, melyek a napnyugta utáni világítás bekapcsolásával még ékesebben őrködnek az esti békénk felett.

// kritika  // fesztivál, román

Interjú Ana Lunguval, az Autoportretul unei fete cuminți rendezőjével

2015. május 22. · írta

Ana Lungu a „román új hullám” női oldalát képviselte a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol filmjét a What the F*ck nevű, feminista filmválogatásban vetítették. Azóta nyert még néhány díjat itthon, és nemsokára a kolozsvári TIFF fogja vetíteni Autoportretul unei fete cuminți (kb.: Egy jól nevelt lány önarcképe) című filmjét. Nem tud azonosulni az izmusokkal, hatalmas lelkesedéssel beszél a dokumentumfilmekről, és a világ legtermészetesebb hangján szól az élet nagy dolgairól. Beszélgetésünk remek alkalom ismertebbé tenni egy olyan nevet, amelyet főképp szeptembertől gyakran fogunk hallani, amikor a romániai mozik is vetíteni kezdik a filmjét.

// interjú  // román

Beszélgetés Molnár Levente színésszel

2015. április 16. · írta

Molnár Levente. Kecske. Olyan filmek stáblistáján szerepel, mint pl. Románia 2009-es hivatalos Oscar-jelöltje, a Morgen, 2012 legjobb európai rövidfilmje, a Superman, Spiderman vagy Batman, vagy a legutóbbi aranymedvés román film, az Aferim! Az érdekes az, hogy szinte mindegyikben más-más minőségben bukkan fel: színésztől casting-igazgatón keresztül a gyártás legkülönfélébb területeig – de találkozhatunk vele a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) vagy az Interferenciák színházi feszitvál szervezőcsapatának tagjaként is. Egyik legutóbbi szerepe a Nemes László-féle Saul fiában volt, amit épp most válogattak be az idei Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. Filmes énjének mindkét oldaláról beszélgettünk.

// interjú  // erdélyi műhely, színészet

A Film és a Forradalom – 1989 decembere a román játékfilmek tükrében

2015. január 26. · írta

2006-ban, amikor az új román mozi három jelentős filmjét (Hogyan éltem túl a világvégét?; Forradalmárok; Jelszó: a papír kékre vált)1, mutatták be alig egyetlen hónap leforgása alatt, egyes elemzők elkeseredtek e filmek mesterkéltsége miatt, és felrótták, hogy a román rendezők (a „régi gárda” nyomdokaiba lépő „újhullámosok”) túlságosan is nagy jelentőséget tulajdonítanak a Forradalomnak. Ez persze nem rettentette el a román filmeseket attól, hogy továbbra is ihletet merítsenek az 1989 decemberi – temesvári, bukaresti, és nem csak ottani – eseményekből.

// tanulmány  // történelmi film, román

Dan Piţa: Kyra Kyralina

2014. szeptember 9. · írta

A játékidő felénél irtózatosan elvágyódtam bármely másik román kosztümös film nézőterére. Ott is ugyanilyen leckefelmondás-szerű dialógusok, réveteg fatalizmus, hézagos montázs és okafogyott filozofálás fullasztotta volna paródiává az esztétikai gyönyört, de abban legalább pislákolt volna némi élet vagy folyt volna valami harc. Ha a Kyra Kyralina megkívántatja a nézővel Sergiu Nicolaescut, az nem dicséret. Épp ellenkezőleg.

// kritika  // filmdráma, román

Bujor T. Rîpeanu új lexikonjáról

2014. május 21. · írta

Bujor T. Rîpeanu „egy élet munkájának” eredményét jelentette meg 2013-ban a bukaresti Meronia könyvkiadónál1. A neves román filmtörténész, archívumi munkatárs és kutató szinte kétszeresére bővítette 1996-ban Cristina Corciovescuval közösen összeállított lexikonjának (1234 cineaști români) az anyagát, és ezúttal – játékosan – „2345” szócikkelyt tár olvasói elé tájékoztató szándékkal: amint az alcím is jelzi, csupa olyan személyiséget – „filmeseket, színészeket, kritikusokat, filmtörténészeket és más személyiségeket” – listáz, akiknek a filmtörténet során „közük volt a román mozihoz vagy erről a vidékről származnak”.

// recenzió  // kiadvány