/ /

Stephen king cikkek

Nikolaj Arcel: The Dark Tower / A Setét Torony

2017. augusztus 7. · írta

„Stephen King nyolckötetes regényfolyama méltó adaptációt kapott” – szólna a sommázat, ha valaki olyan írná, aki gyűlöli Stephen Kinget. Én se nem gyűlölöm, se nem imádom, sőt, még eme sorozat könyveit sem olvastam, de a film 95 perce alapján így is tudom, hogy ez a film méltatlan Kinghez. Mivelhogy önmagában, nem feltétlenül adaptációként is gyenge.

// kritika  // fantasy, western

Csapón kívül 11.: Brian De Palma: Carrie

2016. november 26. · írta

November 16-án múlt 40 éve, hogy bemutatták a horror műfajtörténetének egyik lenyűgöző mérföldkövét, Brian de Palma Carrie című filmjét. A bigott anyja hatására gátlásos, társai által kicsúfolt, telekinetikus képességgel rendelkező kamaszlány története, gondosan vázolt lélekrajzával és sokkoló végkifejletével a mai néző számára is emlékezetes filmélmény.

// trivia  // horror, filmtörténet

A horror története 3/4.

2013. július 17. · írta

A horror a 70-es években készült kasszasikereknek köszönhetően fokozatosan átáramlott a fősodorba, egyre kevésbé volt szégyen A-kategóriás sztárnak szerepet vállalnia ilyen műfajú darabban. Ahogy egyre jövedelmezőbb üzletté vált, a horrorfilm többé nem lepukkant grindhouse-mozikban, hanem patinás filmszínházakban termelte nyereséget, hogy aztán ismét másodvonalba süllyedjen a 90-es évekre. Folytatjuk 12 évvel ezelőtt félbehagyott horrorfilm-történetünket.

// tanulmány  // műfajtörténet, horror

Stanley Kubrick: The Shining / Ragyogás

2010. december 9. · írta

[kritikaíró pályázat] Stanley Kubrick tesztelni akar egy újkeletű kameramozgást, a steadicamet, Stephen Kingnek meg kapóra jön, hogy a kísérletezésre épp az ő sztoriját, – ’77-es Ragyogás című regényét – szemeli ki a mester. Az együttműködés közel sem zökkenőmentes, King húzza a száját, Kubrick pedig megrendezi saját olvasatát.

// kritika  // horror

David Koepp: Secret Window / A titkos ablak

2004. június 15. · írta

Ellenemre van, ha valaki előre elmondja a film végét, elmegy az egésztől a kedvem, többnyire meg sem nézem már. A most tárgyalt filmet ugyan senki sem mesélte el, az alapjául szolgáló Stephen King novellát sem olvastam, de a rendező-forgatókönyvíró David Koepp jóvoltából az első félháromnegyed órában leesett a végső poén. De ne rohanjunk előre, hiszen a befejezés a legfontosabb.

// kritika  // amerikai

Lawrence Kasdan: Dreamcatcher / Álomcsapda

2003. szeptember 15. · írta

Olykor-olykor minden mozilátogatóval előfordul, hogy beül egy filmre, végignézi, és amint kilép a vetítőterem ajtaján, már el is múlik a film rá gyakorolt hatása. Az ember visszazökken a hétköznapok világába, és gyakran csak akkor jut eszébe, hogy „te jó ég, ma moziban is voltam”, amikor otthon megkérdezik tőle, hogy milyen volt a film. Tényleg. Milyen is az ilyen film? Ha nagyon jó lenne, egy ideig biztosan a hatása alatt állnánk. Ha nagyon rossz lenne, egy ideig biztosan bosszankodnánk a kidobott pénzünk miatt. Ha viszont semmiféle utóhatása nincsen, azt mondhatjuk, hogy egy olyan közepes filmet láttunk.

// kritika  // sci-fi, horror