/ /

Steve carell cikkek

Bennett Miller: Foxcatcher

2015. január 26. · írta

Bennett Miller harmadik nagyjátékfilmje, a Foxcatcher tartja magát az életmű korábbi tendenciájához: valós eseményeket dolgoz fel. Bár az amerikai filmakadémiánál ez már instant elég lehet az Oscar-jelöléshez, a sportfilm nem véletlenül versenyez hat (köztük a legjobb rendezés és a legjobb eredeti forgatókönyv) kategóriában is: lebilincselően izgalmas drámát fest a vászonra.

// kritika  // sportfilm, filmdráma

David Frankel: Hope Springs / Amit még mindig tudni akarsz a szexről

2012. augusztus 15. · írta

Amit még mindig tudni akarsz a szexről – azt most megtudhatod a 63 éves Meryl Streeptől és a 65 éves Tommy Lee Jonestól. Nem vagyok egy marketingszakember, de hogy ez a magyar cím nagyon mellément, az biztos. Már csak azért is, mert fiatalos(nak szánt) hangzásával pont a célcsoportot riasztja el a mozitermektől: az 50 feletti nőket. Nekik ez a film talán maga lesz a szentírás, mindenki másnak viszont 100 perces türelempróba.

// kritika  // vígjáték, filmdráma

Lorene Scafaria: Seeking a Friend for the End of the World / Míg a világvége el nem választ

2012. július 19. · írta

Könnyű formába gyömöszölt bele fájdalmasan súlyos témát a rendezőként debütáló Lorene Scafaria. Filmje, amelynek a címe fordításban és eredetiben is elfogadhatóan hangzik – Míg a világvége el nem választ (Seeking a Friend for the End of the World) – meglehetős sikerrel ötvöz klasszikus műfajokat: a rövidke, alig egy akciófilmnyi mozgóképsor úgy öleli magába a dráma, a komédia és a legnemesebb esszenciájú görög tragédia meghatározó elemeit, hogy a néző szinte sosem találkozik zavaró, „kilógó” jelenetekkel, jellemekkel.

// kritika  // romantikus, vígjáték

The Office US; Curb Your Enthusiasm / Félig üres; Two And A Half Men / Két pasi - meg egy kicsi; Parks and Recreation / Városfejlesztési osztály

2012. május 15. · írták: , , ,

Kedvenc vígjáték-sorozatainkat bemutató... khm, sorozatunkban most újabb négy darab, időnként agyondíjazott – két munkahelyi és két családi – sitcom kerül terítékre. Na jó, az egyik nem is annyira családi: van itt Seinfeld-utóélet (Félig üres), a fikciót magasan verő életstílus (Két pasi...), kultikus brit sorozat elamerikázása (The Office US) és természetesen Ron Swanson, aki keveset van a képernyőn, de annál inkább (Városfejlesztési osztály).

// kritika  // tévé, vígjáték

Glenn Ficarra, John Requa: Crazy, Stupid, Love. / Őrült, dilis, szerelem.

2011. szeptember 20. · írta

Steve Carell egy középkorú baleket játszik, akire egyszer csak ráomlik már régóta túlságosan magától érthetődőnek vett élete: felesége felfedi hűtlenségét, és válni akar. Az esténként a helyi szinglibárban felszarvazásán kesergő főhősünket szárnya alá veszi egy profi nőcsábász, hogy majd saját képére és hasonlatosságára formálja. Amíg Cal mindenfajta kalandokkal teli átalakulásán derülünk, önkéntelenül beleszeretünk a saját kis drámáikat élő szereplőkbe, akik humorral és öniróniával próbálnak meg úrrá lenni ezen a gyönyörű, felforgató érzelmen.

// kritika  // romantikus, vígjáték

Peter Hedges: Dan in Real Life / Dan és a szerelem

2008. szeptember 29. · írta

Mostanában szinte mindig szidom az amerikai filmeket. Nem előítéletről van szó: valahogy mindig rám találnak az élvezhetetlen, sablonos filmek. Pl. a romantikus komédiák, amelyek szinte kivétel nélkül azonos recept szerint készülnek: egy kis szerelem, csipetnyi konfliktus, elcsépelt poénok, nem túlzottan bonyolult figurák, sok méz és egy óriási happy end.

// kritika  // romantikus, vígjáték