/ /

Stúdiótörténet cikkek

A Universal stúdió története 1.

2011. március 14. · írta

A Universal a második legrégibb aktív hollywoodi filmstúdióként egyidős az amerikai filmiparral, 99 éves történetén keresztül a mozgókép evolúciója is végigkövethető. Pedig az alapító, Carl Laemmle kicsiben kezdte: a Universal a „Kicsik” egyike volt, és mivel nem tudott versenyezni az „Nagyok” szuperprodukcióival, egy ellentmondásos rétegműfajhoz, a horrorhoz nyúlt, leginkább emblematikus filmjei így a Drakula és a Frankenstein nyomán indult horrorciklus opuszai.

// tanulmány  // stúdiótörténet

Az MGM stúdió története 1.

2011. január 26. · írta

A nagy stúdiók Tiffanyjának kikiáltott MGM története, berendezkedése, újításai és profilja Hollywood aranykorának sorsfordulóit és „művészetfilozófiáját” tükrözi. Az eszképista szórakoztatással és a sztárok hadával egyenértékű MGM neve egyet jelentett ezzel a korszakkal, azonban sajátos önmitológiája és nosztalgikus-konzervatív értékrendszere mégis összetettebb képet és sajátos pozíciót biztosít a stúdiónak, mintsem hogy pusztán kor felnagyított szimptómája legyen.

// tanulmány  // stúdiótörténet

Az American International Pictures stúdió története 2.

2010. december 10. · írta

A tiniket megcélzó horrorok, a beach party-filmek, illetve egy-két sci-fi-próbálkozás ugyan némi sikert hoztak az American International Picturesnek, a szinte futószalagon készülő alkotások közül azonban egy sem tudott tartósan kikecmeregni a B-filmes „süllyesztőből”. Miután pedig Arkoff elsődleges célja nem az alsóbb kategóriás filmek tömegtermelése volt, a hatvanas évek elején elérkezett az idő a színvonalbeli elvárások újragondolására.

// tanulmány  // stúdiótörténet

Az American International Pictures stúdió története 1.

2010. december 8. · írta

Az akció, az erőszak és az erotika ábrázolásának hatásmechanizmusára épülő Arkoff-formula1, illetve a fiatalok nézői magatartásának elemzését célzó Pán Péter-szindróma2 elméletének alkalmazása – mely mára elcsépelt alaptörvénynek számít a szórakoztató filmeket gyártó stúdiók körében – az 50-es évek Amerikájában kiugrási lehetőséget biztosított a kor legkülöncebb minimoguljának, az American International Pictures-nek.

// tanulmány  // stúdiótörténet

A Columbia stúdió története III.

2010. november 2. · írta

A hetvenes évek végeztével a Columbia ázsiója tovább emelkedett, és anyagilag is egyre szilárdabb helyzetbe került. A stúdió óriási sikerekkel, A kék lagúnával, illetve két vígjátékkal (Dutyi dili, Bombázók a seregnek) nyitotta 80-as éveket. Az egyre biztosabb nyereségtermelést a bevásárlásra készülő Coca-Cola sem hagyhatta figyelmen kívül, és 1982. június 22-én felvásárolta az ekkor már Columbia Pictures Industries néven működő birodalmat.

// tanulmány  // stúdiótörténet

A Columbia stúdió története II.

2010. október 29. · írta

Míg a trösztellenes per a legtöbb stúdió számára hanyatlással járt, a Columbiának a további felzárkózásra jelentett esélyt. Bár a Paramount-határozat és a televízió terjeszkedése komoly hatással volt a filmiparra, Harry Cohn így is évente több mint 40 filmet gyártott le, amivel igen elhúzott a többi stúdiótól. Az elért eredményekben nagy szerepet játszottak az évtized elején a stúdióhoz csábított producerek is, mint Stanley Kramer és Sam Spiegel.

// tanulmány  // stúdiótörténet

A Columbia stúdió története I.

2010. október 27. · írta

A mai Hollywood egyik legnagyobb és legrégebbi filmstúdióját 1919-ben a Cohn testvérek, Jack és Harry alapították Joe Brandt-tel karöltve Cohn-Brandt-Cohn Film Sales Company néven. A társaság kezdetben csak forgalmazással foglalkozott, később viszont már két helyszínen működött: a terjesztést és a cég anyagi vezetését Brandt és Jack Cohn tartották kézben New Yorkban, míg Hollywoodban Harry felügyelte magát a gyártást.

// tanulmány  // stúdiótörténet