/ /

Szemle2009 cikkek

Bő fél óra Tóth Orsival szakmáról, játékról – „színészkedésről”

2009. február 9. · írta

Az apró lány belekucorodik a fotelba, rágyújt, mosolyog. Készségesen válaszol, mégis tartózkodó. Tóth Orsi olyan ember, akit nem egy interjúból kell megismerni. Meg kell nézni a filmjeit. Játszott, játszik, mert élvezi, mert a játék lényege, hogy önmaga lehet. Volt már Maja, Johanna, Fauna s még sorolhatnám. Kapott már díjakat színészi munkája elismeréseként, de eddig főként csak itthon.

// interjú  // színészet, magyar

Szabó Simon: Papírrepülők

2009. február 7. · írta

Szabó Simon igazi életművész, amióta a nagyszájú Rojálként berobbant a Moszkva téri (r. Török Ferenc, 2001) grundra, a színészet és a muzsikálás mellett a filmvilágot is bekebelezi. A nagy indulás után 8 évvel úgy gondolta, hogy első(nagyjáték)filmes rendezőként saját Moszkva tér-változatával debütál. A végeredmény kissé haloványabb lett az eredetinél, ennek ellenére izgalmas generációs panoráma.

// kritika  // magyar

Pater Sparrow: 1

2009. február 6. · írta

Tudta-e valaki azt, hogy a Földön élő több mint 6 milliárd ember vérét összegyűjtve és vízbe öntve is csak egy ezredcentiméterrel nőne meg a tengerek szintje? És vajon egy perc alatt hány ember hal meg a világon, hány fogamzás történik? Stanisław Lem novellája alapján az elsőfilmes Pater Sparrow ilyen és ehhez hasonló létfilozófiai kérdéseket feszeget sokkoló sci-fijében.

// kritika  // magyar, sci-fi

Edelényi János: Príma primavera

2009. február 5. · írta

Visszatérés? Első vagy második lehetőség? A múlt meghatározó, de nem kell mindig ahhoz viszonyítani, hiszen nem mindig ez az, ami meghatározza az új munkát. Mindig lehet tiszta lappal kezdeni – bármelyik film lehet első lehetőség. Edelényi János filmje új út, de biztos alapokon épült. Nem mindegy, hogy első filmnek vagy csupán új filmnek nevezzük?

// kritika  // magyar

Sopsits Árpád: A hetedik kör

2009. február 4. · írta

A gyermeki ártatlanság közhelyes jelképe sok különböző műfajú filmben lopta már be magát a közönség szívébe. A nagyszemű cseperedők sötét oldalait bemutató opusok rendszerint provokatívra és megdöbbentőre sikerülnek. Sopsits Árpád A hetedik kör című filmje is erre játszik rá. Azonban a gyermeki gonoszságról szóló munkája inkább meghökkentő tévés mű, mint provokatív mozidráma.

// kritika  // magyar

Zsigmond Dezső: Vadlány – Boszorkánykör

2009. február 3. · írta

Zsigmond Dezső egy jó dokumentumfilmes. A Csigavár, a Józsi nővér és a sárga bicikli, az Aranykalyiba s a többi filmje az utóbbi évek legjobb magyar dokumentumfilmjei közé tartoznak. Sokat forgatott Erdélyben, ezért azt reméltem, hogy a székely témát és szellemiséget igazán magáénak érezve játékfilmben is tudja hozni azt az empátiát és emberközeliséget, amitől olyan különlegesek a dokfilmjei. Elég nagyot csalódtam.

// kritika  // magyar

Szemelgetés a 40. Magyar Filmszemle rövidfilmjeiből

2009. február 3. · írták: ,

Az idei filmszemlén különösen finom (film)falatok közül csemegézhetett a nagyközönség. Az összesen 8 kisjátékfilmes blokk keretein belül, látványvilág és mondanivaló tekintetében igen változatos műveket szemlélhettünk. Mivel szinte mindegyikben volt valami különleges, joggal mondhatjuk: igazán jól járt, aki a kisfilmek megnézése mellett döntött.

// kritika  // rövidfilm, magyar

Szajki Péter: Intim fejlövés

2009. február 3. · írta

„Kicsit sötét lett!” – figyelmeztette a nézőket a rendező az első vetítés előtt néhány perccel. Bár ő ekkor a hibás kópiára gondolt, ezt a sötétséget nyugodtan a film egészére is lehet érteni: egy egészséges, néhol roppant morbid, sötét komédiát láthattunk. Azt hiszem, eddig ez volt a legszórakoztatóbb film a szemlén.

// kritika  // magyar, vígjáték