/ /

Színész cikkek

Szálkamentes karrier – Harrison Ford portréja

2017. szeptember 27. · írta

Harrison Ford munkássága ékes példája annak, hogy néha fontos lehet megkülönböztetnünk a színész és a filmsztár fogalmát. Szerencsés esetben ez a két fogalomkör persze mutat némi metszetet. De le kell szögeznünk, hogy ha végignézünk az idén hetvenötödik életévét ünneplő Harrison Ford pályafutásán, ez a metszet elég szűkre sikeredett.

// tanulmány  // portré

Vékes Csaba: Hetedik alabárdos

2017. szeptember 14. · írta

A 14. Jameson CineFest idei válogatói egyetlen magyar filmet hívtak meg a versenyprogramba. Mint azt a premier előtt a vászon elé kipenderült szervezők hivatalból megemlítették, a Hetedik alabárdos az első napvilágra jött produkció az ötből, amely a Magyar Nemzeti Filmalap inkubátor programjának keltetőjéből dugta ki a fejét. Persze élesen le is csaptak rá a szervezők, bár szerintem nem tudhatták, hogy a fesztivál immáron nívós felhozatalhoz szoktatott közönsége fejvesztetten menekül majd a bemutató után.

// kritika  // vígjáték, magyar

Beszélgetés Molnár Levente színésszel

2015. április 16. · írta

Molnár Levente. Kecske. Olyan filmek stáblistáján szerepel, mint pl. Románia 2009-es hivatalos Oscar-jelöltje, a Morgen, 2012 legjobb európai rövidfilmje, a Superman, Spiderman vagy Batman, vagy a legutóbbi aranymedvés román film, az Aferim! Az érdekes az, hogy szinte mindegyikben más-más minőségben bukkan fel: színésztől casting-igazgatón keresztül a gyártás legkülönfélébb területeig – de találkozhatunk vele a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) vagy az Interferenciák színházi feszitvál szervezőcsapatának tagjaként is. Egyik legutóbbi szerepe a Nemes László-féle Saul fiában volt, amit épp most válogattak be az idei Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. Filmes énjének mindkét oldaláról beszélgettünk.

// interjú  // erdélyi műhely, színészet

Nuri Bilge Ceylan: Kis Uykusu / Winter Sleep / Téli álom

2015. január 22. · írta

Hemingway úgy gondolta, hogy „senki sem különálló sziget”, azonban Nuri Bilge Ceylan cannes-i nagydíjas Téli álom című filmjének emberi kapcsolatai láttán ennek ellenkezőjéről győződünk meg. Minden ember egy sziget tehát, gondolhatjuk a 196 perces játékidőnek közel a végén, ráadásul egy olyan sziget, ahol barlanglakásba tuszkoljuk a szeretteink iránti empátiát, a megértést és a feltétel nélküli elfogadást, majd hagyjuk, hogy ráhavazzon.

// kritika  // filmdráma