/ /

Tanulmány

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

2017. augusztus 18. · írta

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

// tanulmány  // filmtörténet

Az amerikai tájfestészet és tájképfilm

2017. augusztus 4. · írta

Az 1812-es brit–amerikai háború több szempontból is sorsdöntőnek bizonyult az Egyesült Államok jövőjére nézve. A második függetlenségi háborúnak is nevezett konfliktus lezárása nemcsak az USA növekvő gazdasági függetlenségének kezdetét eredményezte, de az amerikai nacionalizmus mai formájának kialakulásában is jelentős szerepet játszott. Utóbbit segítették elő nagyban a 19. század első felében megjelenő művészeti alkotások, melyek készítői már nem pusztán európai kortársaik imitálására törekedtek, hanem tipikusan amerikai témák sajátos stílusban való feldolgozását hirdették – ilyenek voltak többek között Whitman versei, Emerson és Thoreau írásai, valamint Thomas Cole és követőinek festményei.

// tanulmány  // film és képzőművészet

Filmre vett festmények  – Esettanulmányok: Girl with a Pearl Earring / Leány gyöngy fülbevalóval ; Nightwatching / Éjjeli őrjárat; The Mill and the Cross / Malom és kereszt

2017. augusztus 1. · írta

Számtalan nevezetes és kevéssé ismert festészeti alkotással találkozunk a filmekben, legyen az egy szappanopera impozáns villájának berendezése, egy bűnügyi történet mozgatórugója, vagy egy életrajzi film kelléke. Azon túl, hogy a festmények a tárgyi környezet részét képezik, a filmbe ékelődő műalkotások valamilyen szubjektív belső tartalomra vagy többletjelentésre is felhívhatják a figyelmet. Emellett a filmben megjelenő festmények a történetmondásban is fontos szerepet tölthetnek be, előrelendíthetik az elbeszélést, vagy éppen ellenkezőleg, megtörhetik a narráció folytonosságát.1

// tanulmány  // film és képzőművészet

Festmények a vásznon

2017. július 24. · írta

Egy esszében, de még egy lexikonban sem lehetne felsorolni mindazt a festészetből merített inspirációt, ami a mozgókép megjelenése óta visszaköszönt a nagyvásznon. A példák kimeríthetetlennek tűnő tárházából álljon itt most néhány a teljesség igénye nélkül, illusztrálva a két művészeti ág megannyi összefonódását.

// tanulmány  // film és képzőművészet

Akit Bud Spencernek hívtak

2017. július 19. · írta

Alig több, mint egy éve, hogy Carlo Pedersoli, ismertebb nevén Bud Spencer távozott az élők sorából. Érdekes módon egy év elteltével hiánya szinte egyáltalán nem érezhető, hiszen alig van nap, hogy a televíziós csatornák valamelyikén ne cammogna szembe velünk unottságában ismerős alakja. Nem beszélvén arról, hogy különféle internetes gift-shopok, graffitisek, zenével, főző- és hasonmásversenyekkel felturbózott emlékfesztiválok igyekeznek jelentőségét életben tartani.

// tanulmány  // portré

Lesz még itt HD-elhadd! - Ultra HD, 4K, HDR és más betűszavak, avagy a házimozi-alagút végén a fény

2017. június 21. · írta

Aki ébren volt a tavalyi Fekete Péntek alatt, az láthatta, hogy a szórakoztatóelektronika-ipar aktuális vezényszavai gyártónként eltérnek ugyan, de mégis hasonlóak: 4K, UHD, vagy éppenséggel UltraHD. Szóval már megint lehet lecserélni a teljes házizmozi-felszerelést. Csak érdemes-e?

// tanulmány  // technika, médiaoktatás

A sötét utcák angyala – Alain Delon-portré

2017. június 8. · írta

Nem hiszem, hogy letagadhatnánk: Alain Delon a filmtörténet egyik leghíresebb és legszebb arca. A 20. század második felét átfogó, 60 évnyi karrierje során – ami azt jelenti, hogy Delon állandó jelenlét volt a hetedik művészet történetének mintegy felében – egy újfajta férfiideált testesített meg, hatott a színművészetre, a divatra és a youth culture-re is.

// tanulmány  // portré

Az utolsó angol gentleman  – Roger Moore portréja

2017. május 31. · írta

Senki nem tett annyit annak érdekében, hogy legyen valami elképzelésünk arról, milyen is egy igazi angol gentleman, mint a nemrég elhalálozott Sir Roger Moore. Nem csak  Magyarország, illetve az anno kerítéssel elzárt szocialista tömb lakóit világosította fel erről, hanem megjelenésével, viselkedésével és az ehhez szorosan tartozó angolos humorával még honfitársainak is például szolgált. 89 éves volt, és vele együtt a brit birodalom utolsó szimbolikus letéteményesét kísérhetjük utolsó útjára. (A Moore-t példaképének tekintő Michael Caine ugyanis eredetileg egy cockney – az Alfie-ban pont ezzel futott be 1966-ban.)

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Az önazonosság fiktív voltáról – Portré David Lynchről

2017. május 23. · írta

A kortárs amerikai film egyik olyan alkotójáról lesz szó a továbbiakban, aki elegánsan beleőszült látomásaiba, amelyek viszont mit sem veszítettek intenzitásukból és erejükből az alkotói pálya bő ötven éve alatt. A látomás szó, minden ezoterikus és anyagfeletti asszociációjával egyetemben, akárhányadik racionális újranézés kapcsán felmerül David Lynch alkotásai esetén: sem a történetek, sem a karakterek, sőt a használt művészi konvenciórendszerek sem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy megkössék és keretbe kényszerítsék a látottakat.

// tanulmány  // portré

A lelkem a vállalatot illeti meg – Az Alien-univerzum

2017. május 17. · írta

A csillagok közé való vágyakozás valószínűleg egyidős az emberi faj öntudatra ébredésével és ez az archaikus kíváncsiság, amivel talán több tízezer éve bámuljuk az eget, alapvetően befolyásolta gondolkodásmódunkat és kultúránkat. Maga az idea azonban nagyon sokáig elsősorban a mitikus-vallási életben öltött testet, ami pedig azt is jelentette, hogy az ártatlan bámészkodás és sóvárgás mellett egyszerre félni is elkezdtünk az ismeretlen és végtelen feketeségtől.

// tanulmány  // sci-fi, horror