/ /

Tanulmány

A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja

2017. december 9. · írta

Lehet, hogy kiment egy ideje a szendeség a divatból? Halász Judithoz hasonló jelenséggel ugyanis nem igazán találkozik mostanság a néző sem filmen, sem más médiumban. E típus egykori képviselői közé sorolhatjuk még talán Pogány Juditot vagy az erdélyi Széles Annát. Ám mintha az ő fiatalkorukkal együtt ez a nőtípus is eltűnt volna a filmvászonról, ha szabad egyáltalán napjainkban ilyet mondani.

// tanulmány  // portré

Szelíd plánok, vad zoomok – Film és festészet a Barry Lyndonban

2017. november 24. · írta

Az még a leglaikusabbaknak is feltűnhet, hogy Kubrick korabeli festményekből inspirálódott, amikor a 18. század vége felé játszódó Barry Lyndont készítette (elő). Az már érdekesebb, hogy e képek némelyikét konkrétan sorvezetőnek használta – de a film kapcsán a legizgalmasabb az, amikor a festői szépségű állóképek után (közben, mellett, helyett) végre meglódul a kamera.

// tanulmány  // film és képzőművészet, filmtörténet

Magyar nyelvű színházi felvételek a Román Televízióban 1969 és 1985 között

2017. november 23. · írta

Érdemes-e televízióban színházi előadást bemutatni? Átérezheti-e a tévénéző a színdarabban megszülető katarzist, ha nem a színészekkel, az eredeti díszletekkel, a közönséggel van egy térben? Ezek a kérdések biztosan felmerülnek a színházi és televíziós szakemberekben egyaránt, amikor televíziós színházi felvételeken dolgoznak.

// tanulmány  // erdélyi műhely, filmtörténet

A népi… – Kósa Ferenc tízezer napja

2017. november 21. · írta

Távol van a magyar film virágkorának számító ’60-as évek, hiszen egyik legifjabb alkotója, Kósa Ferenc is élete nyolcadik évtizedéhez érkezett. Társszerzőivel, Csoóri Sándorral és Sára Sándorral két évtizeden át forgatott történelmi parabolái ugyan részét képezik a filmművészeti kánonnak, de az életmű szintézise még mindig nem találta meg a Jancsó-Hernádi pároshoz hasonlóan az őt megillető helyet.

// tanulmány  // portré

Békétlen lelkek – Festőportrék a nagyvásznon

2017. november 16. · írta

„A nagy művészek békétlen lelkek” – írta Louis Vincent francia szociológus és antropológus Vincent van Gogh életével kapcsolatban. Alkoholizmus, mentális betegségek, kábítószer, önpusztítás, nemegyszer mások tönkretétele, ugyanakkor a teremtő képzelet és alkotás dichotómiája jellemzik életüket. Megannyi színes, kiszínezett vagy éppen a képzelet szülte, de mindenképp a nagyvászonra kívánkozó történet.

// tanulmány  // film és képzőművészet, életrajzi

A vajdasági magyar mozgókép történeti áttekintése

2017. október 13. · írta

Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja. Az idén 17. alkalommal ünnepelt emléknap előzményeit Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező tavaly készült dokumentumfilmjében foglalta össze. A nagy akarásokkal övezett pionírmunkát vállaló alkotók kinematográfiai álmai sajnos derékba törtek, ám alapot teremtettek a vajdasági magyar filmezés későbbi fénykorához, és – hadd bocsássam előre – erre építkezhettek mai filmeseink is, akik magyarországi támogatás nélkül ugyancsak a filmpionírok sorsára jutottak volna a mai Szerbiában.

// tanulmány  // filmelmélet

Szálkamentes karrier – Harrison Ford portréja

2017. szeptember 27. · írta

Harrison Ford munkássága ékes példája annak, hogy néha fontos lehet megkülönböztetnünk a színész és a filmsztár fogalmát. Szerencsés esetben ez a két fogalomkör persze mutat némi metszetet. De le kell szögeznünk, hogy ha végignézünk az idén hetvenötödik életévét ünneplő Harrison Ford pályafutásán, ez a metszet elég szűkre sikeredett.

// tanulmány  // portré

Forgatáson életre kelt festmények – Esettanulmány: Jean-Luc Godard: Passiójáték

2017. szeptember 3. · írta

„Delacroix úgy kezdte, hogy harcosokat, aztán szenteket festett; ezekről áttért a szerelmesekre, majd a tigrisekre. Élete végén virágokat festegetett” – olvassa Jean-Luc Godard Passiójátékának (Passion, 1982) egyik szereplője. A következő snitt egy melegházat mutat (ahol a premier plánt elárasztják a virágok), és két szerelmest látunk (Hanna Schygulla és Michel Piccoli) egy eléggé szokványos családi perpatvar kellős közepén. Egyetlen vágás történt, de az világossá tette, miben kell keresnünk e film művészi szándékait: nem a bonyodalomban, hanem a rendező eszköztárában.

// tanulmány  // film és képzőművészet