/ /

Tanulmány

Festmények a vásznon

2017. július 24. · írta

Egy esszében, de még egy lexikonban sem lehetne felsorolni mindazt a festészetből merített inspirációt, ami a mozgókép megjelenése óta visszaköszönt a nagyvásznon. A példák kimeríthetetlennek tűnő tárházából álljon itt most néhány a teljesség igénye nélkül, illusztrálva a két művészeti ág megannyi összefonódását.

// tanulmány  // film és képzőművészet

Akit Bud Spencernek hívtak

2017. július 19. · írta

Alig több, mint egy éve, hogy Carlo Pedersoli, ismertebb nevén Bud Spencer távozott az élők sorából. Érdekes módon egy év elteltével hiánya szinte egyáltalán nem érezhető, hiszen alig van nap, hogy a televíziós csatornák valamelyikén ne cammogna szembe velünk unottságában ismerős alakja. Nem beszélvén arról, hogy különféle internetes gift-shopok, graffitisek, zenével, főző- és hasonmásversenyekkel felturbózott emlékfesztiválok igyekeznek jelentőségét életben tartani.

// tanulmány  // portré

Lesz még itt HD-elhadd! - Ultra HD, 4K, HDR és más betűszavak, avagy a házimozi-alagút végén a fény

2017. június 21. · írta

Aki ébren volt a tavalyi Fekete Péntek alatt, az láthatta, hogy a szórakoztatóelektronika-ipar aktuális vezényszavai gyártónként eltérnek ugyan, de mégis hasonlóak: 4K, UHD, vagy éppenséggel UltraHD. Szóval már megint lehet lecserélni a teljes házizmozi-felszerelést. Csak érdemes-e?

// tanulmány  // technika, médiaoktatás

A sötét utcák angyala – Alain Delon-portré

2017. június 8. · írta

Nem hiszem, hogy letagadhatnánk: Alain Delon a filmtörténet egyik leghíresebb és legszebb arca. A 20. század második felét átfogó, 60 évnyi karrierje során – ami azt jelenti, hogy Delon állandó jelenlét volt a hetedik művészet történetének mintegy felében – egy újfajta férfiideált testesített meg, hatott a színművészetre, a divatra és a youth culture-re is.

// tanulmány  // portré

Az utolsó angol gentleman  – Roger Moore portréja

2017. május 31. · írta

Senki nem tett annyit annak érdekében, hogy legyen valami elképzelésünk arról, milyen is egy igazi angol gentleman, mint a nemrég elhalálozott Sir Roger Moore. Nem csak  Magyarország, illetve az anno kerítéssel elzárt szocialista tömb lakóit világosította fel erről, hanem megjelenésével, viselkedésével és az ehhez szorosan tartozó angolos humorával még honfitársainak is például szolgált. 89 éves volt, és vele együtt a brit birodalom utolsó szimbolikus letéteményesét kísérhetjük utolsó útjára. (A Moore-t példaképének tekintő Michael Caine ugyanis eredetileg egy cockney – az Alfie-ban pont ezzel futott be 1966-ban.)

// tanulmány  // portré, filmtörténet

Az önazonosság fiktív voltáról – Portré David Lynchről

2017. május 23. · írta

A kortárs amerikai film egyik olyan alkotójáról lesz szó a továbbiakban, aki elegánsan beleőszült látomásaiba, amelyek viszont mit sem veszítettek intenzitásukból és erejükből az alkotói pálya bő ötven éve alatt. A látomás szó, minden ezoterikus és anyagfeletti asszociációjával egyetemben, akárhányadik racionális újranézés kapcsán felmerül David Lynch alkotásai esetén: sem a történetek, sem a karakterek, sőt a használt művészi konvenciórendszerek sem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy megkössék és keretbe kényszerítsék a látottakat.

// tanulmány  // portré

A lelkem a vállalatot illeti meg – Az Alien-univerzum

2017. május 17. · írta

A csillagok közé való vágyakozás valószínűleg egyidős az emberi faj öntudatra ébredésével és ez az archaikus kíváncsiság, amivel talán több tízezer éve bámuljuk az eget, alapvetően befolyásolta gondolkodásmódunkat és kultúránkat. Maga az idea azonban nagyon sokáig elsősorban a mitikus-vallási életben öltött testet, ami pedig azt is jelentette, hogy az ártatlan bámészkodás és sóvárgás mellett egyszerre félni is elkezdtünk az ismeretlen és végtelen feketeségtől.

// tanulmány  // sci-fi, horror