/ /

Tanulmány

Képernyőszél-jegyzetek

2001. augusztus 15. · írta

Mit nem szabad tennünk, ha egy lángokban álló felhőkarcoló tizenegyedik emeletén rekedünk, miképpen lehet megállapítani egy saskeselyű nemét, mire kell figyelnünk, ha netán éppen Új-Kaledóniába szervezünk kirándulást, kihez kell fordulnunk, ha bassethoundunknak gennyes a füle, milyen ellenmérget kell bevetnünk, ha a Sonora sivatagban kéthetes kislányunkat skorpió csípte meg – avagy hogyan lehet túlélni a mértéktelen Discovery-nézést.

// tanulmány  // tévé, dokumentumfilm

Orosz montázsiskolák 2.

2001. augusztus 15. · írta

A montázs fejlődése Eisenstein elméletének megjelenésével vett új fordulatot. Az orosz mester filmjeiben később a harsány „attrakciók montázsa” helyébe fokozatosan a filozofikusabb, még elvontabb „intellektuális montázs” lép. Ám a hatalmas, műveletlen néptömegek közötti politikai agitációra a mindenféle „művészieskedéstől” mentes, egyszerű, közérthető mozgóképek a legalkalmasabbak. A pudovkini, majd a dovzsenkói stílussal a bonyolult montázsbűvészkedések kora végképp lejár.

// tanulmány  // filmtörténet, nemzeti filmtörténetek

A posztmodern showbohóc – Természetfilmek az ezredfordulón

2001. augusztus 15. · írta

„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné.

// tanulmány  // tévé, dokumentumfilm, filmtörténet

Filmiskola – Feljegyzések a filmtámogatásról – Variációk egy témára

2001. június 15. · írta

A filmgyártás az egyik legköltségesebb ipar. Kelet-Európában a más kulturális forrásokból keletkező bevételek egy részéből többnyire államilag felügyelt módon nyújtanak támogatást a nemzeti filmgyártásnak. Ezen túl természetesen törvények, alapítványok, infrastrukturális korlátok szabályozzák az egyes országok filmgyártását. Ha mindezek ellenére mégis elengedhetetlenül fontosnak tartjuk gondolataink képes beszédre való lefordítását és mások számára történő megmutatását, lássuk, mire számíthatunk.

// tanulmány  // filmfinanszírozás, technika

Orosz montázsiskolák 1.

2001. június 15. · írta

Az I. világháborúban sok mozioperatőr frontoperatőrként dolgozott tovább, majd a politikai-társadalmi rendszerváltás után mint vörös agitátor – filmkamerával. Mivel a cári idők filmesei közül a jobbak mind elhagyták az anarchiából terrorba forduló országot, belőlük, a polgárháborút kamerával „vívó" operatőrökből lettek az első szovjet filmesek. Az orosz montázsiskolákat tárgyaló első rész az előzményekkel, Dziga Vertov és Lev Kulesov montázselméletével foglalkozik, majd a következő második részben Eisenstein, Pudovkin és Dovzsenko művészetére tér ki.

// tanulmány  // filmtörténet, technika

E-világok – Cyberterek, cyberfilmek

2001. június 15. · írta

Az első virtuális valóságot a kutatók az 1930-as években pilóták számára dolgozták ki repülőgép-szimulátor formájában, majd 1986-ban kikísérletezték a tévékészülékkel és fülhallgatókkal ellátott sisakot és a hozzá való kesztyűt, 1991-ben pedig a számítógépes játékok piacára is betört a virtualitás.

// tanulmány  // sci-fi, filmelmélet

Köztünk angyalok

2001. június 15. · írta

Párhuzamos és virtuális világok szelik át és veszik körül egyezményesnek gondolt, mindennapi valóságunkat. A behatolás és átjárás azonban nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is elképzelhető: ég és föld között hírnökök járnak-kelnek, Wenders, Jarmusch, Kieslowski filmjeinek rejtélyes szereplői ők, az angyalok.

// tanulmány  // filmelmélet

Filmes virtuális valóságok

2001. június 15. · írta

Kubrick, Cronenberg, Natali, Wachowsky testvérek, Trier: a virtualitás-szakkör rendezőinek filmjei a világ és az ember újrateremthetőségének vágyát fogalmazzák meg, illetve ennek a lehetőségét kínálják. A virtuális valóság nem teremtés eredménye: eleve adott. A megfejtése, birtoklása iránti vágy meghatározza egész létünket.

// tanulmány  // sci-fi, filmelmélet