/ /

Tanulmány

Videoklipek a román Atomic könnyűzenei adón

2001. március 15. · írta

Ha van román könnyűzene – márpedig van, ez kétségtelen – akkor kell lennie egy olyan román televízióadónak, amely az illető könnyűzene hivatalos fóruma. Megszületett tehát az Atomic adó, amely napi 24 órában nyomatja a többnyire román kommersz zenei végtermékeket. De mit is fed pontosan a „román könnyűzene” kifejezés?

// tanulmány  // tévé, film és zene

Filmtörténet – Az úttörők

2001. január 15. · írta

A Filmtett most induló rövid sorozata a hetedik művészet százegynéhány éves történetét tekinti át, az úttörőkön, az első elbeszélőkön, a filmes avantgárdon, a burleszken, az orosz montázs-iskolán, a hollywoodi stúdiórendszer kiépülésén, a hangosfilm aranykorán, a francia lírai realizmuson, az olasz neorealizmuson, az angol free cinemán át az európai, filmnyelvet újító új hullámokig, Új-Hollywood megjelenéséig, a kilencvenes évek mozijának portréjáig.

// tanulmány  // filmtörténet

Filmiskola – Plánok, látószögek, nézőpontok – Technikai kifejezőeszközök 1.

2001. január 15. · írta

A nézőtől nem mindig lehet elvárni, hogy egy filmképen belül, tekintetét jobbra balra irányítva, egyszerre több dologra is felfigyeljen. Ugyanakkor, minden snitten belül vannak kevésbé fontos dolgok is, melyek, ha nem szorítjuk őket háttérbe, elvonják a néző figyelmét. Minden snittnek megvan a maga témája (hosszabb, összetettebb snittek esetében akár több téma is előfordulhat), melyre a néző figyelmét valamilyen filmes eszközzel rá kell irányítani.

// tanulmány  // technika

A függetlenség ára

2001. január 15. · írta

Mit ér a híradó, ha közszolgálati? Ha kettő keletkezik az egyetlen hírműsorból, melyik az igazi? A cseh híradószerkesztők sztrájkjának tanulságai.

// tanulmány  // tévé

A híradó mint térkép és tapéta

2001. január 15. · írta

„A szürrealisztikus keretbe ágyazott televíziós hírműsor az antikommunikáció modellje, olyan diskurzust képvisel, amely semmibe veszi a logikát, az értelmet, a kauzalitás és a következtetés szabályait. Ez az esztétikában a dadaizmusnak felel meg, a filozófiában a nihilizmusnak, a pszichiátriában a skizofréniának. A színházi szóhasználatban pedig varieté a neve.” (Neil Postman)

// tanulmány  // tévé

Műfaji problémák a 90-es évek néhány Erdélyben játszódó dokumentumfilmje kapcsán

2000. november 15. · írta

Ne szépítsük: az Erdély-tematikájú sablonos riportfilmeknek szezonjuk van. Ha azonban bátran eloszlatjuk az „Édes Erdély" közhelyes bús ködét, nyereségünk egy termékeny paradoxon: azok a filmek az igazán izgalmasak, ahol csak mintegy háttérként van jelen a táj, az ország. A lényeg a történetben keresendő, a hősökben. A személyiségtől törvényszerűen fordulunk vissza a tájhoz: attól válik fontossá a környezet, hogy azok a bizonyos emberek éppen ott és csakis ott lettek azzá, akikként érdekesek.

// tanulmány  // dokumentumfilm, erdélyi műhely

Schneider Tibor: Igenis, Bram Stoker elvtárs! (1999)

2000. november 15. · írta

„Barátom, Isten hozta Önt a Kárpátokba! Türelmetlenül várom. Aludjon jól. Holnap három órakor indul a postakocsim Bukovinába. Helyet foglaltam önnek. A Borgói hágón várja a fogatom, és hozzám röpíti. Remélem jól utazott Londonból, és kellemesen tölti napjait gyönyörű birtokomon. Barátja, Drakula gróf"

// tanulmány  // erdélyi műhely, dokumentumfilm

Kenneth Branagh filmes Shakespeare-adaptációi

2000. október 15. · írta

„Föltartóztatni nem lehet a mozi fejlődését, én hát azt hiszem, hogy előbb-utóbb a színházak fogják kivetni a mozit. Úgy képzelem, hogy például a felvonásközöket mozgófénykép-előadással töltenék be, a függöny helyén egy vetítővásznat alkalmaznak, s míg a színpadot berendezik: a közönség mozgófényképeket láthat" – így vélekedett a színház és a film kapcsolatáról egy nagyváradi színész a századelőn. Shakespeare-darabból már a mozi megszületésekor mozgókép készült. A Filmtett összeállítása a színpad és a film tárgyairól, a két művészet kölcsönhatásáról szól.

// tanulmány  // film és színház, film és irodalom