/ /

Tévé cikkek

Beszélgetés Paczolay Béla rendezővel

2001. április 15. · írta

A stáblista szinte már a kezdetek óta szerves része a filmvetítésnek. Pontosan tudhatjuk, kié az ötlet, ki írta a forgatókönyvet, ki az operatőr, kik a szereplők, ki rendezte, hol és mikor készült a film. De van egy olyan mozgóképes műfaj, ahol ezek az adatok a nézők előtt szinte minden esetben rejtve maradnak. És bár valószínűleg egy átlagos napon sokkal több reklámfilmet látunk, mint egyéb filmet, a reklámfilmrendezők neve alig terjedt el szélesebb körben. Ügynökségek neve mögé kényszerülnek, és a szegényes dokumentáltság következtében gyakran az utókor számára is rejtve maradnak. A reklámfilmes szakma ma még igencsak zárt világ; egy-egy alkotóra nem is olyan egyszerű rábukkanni.

// interjú  // tévé, magyar

Zene és kép összjátéka Martina McBride Independence Day című videoklipjében*

2001. március 15. · írta

Megoldatlan stilisztikai probléma a videoklipek narratívaalkotásának műfaji besorolása. Ezek az audiovizuális rövidfilmek eltávolodnak a valós időben folyó események közvetlen ábrázolásától. Megsokszorozódnak és összekuszálódnak a képi közlés pályái, megszűnik a színháznál és mozinál még meglevő – nézőt és látványt egyesítő – közös tér és szereplők, illetve szerepek viszonylagos stabilitása. A játékban szereplő jelek és helyzetek fellazulnak, mindig történik valami, ami leköti figyelmünket, de végső soron nem történik semmi.

// tanulmány  // tévé, film és zene

Videoklipek a román Atomic könnyűzenei adón

2001. március 15. · írta

Ha van román könnyűzene – márpedig van, ez kétségtelen – akkor kell lennie egy olyan román televízióadónak, amely az illető könnyűzene hivatalos fóruma. Megszületett tehát az Atomic adó, amely napi 24 órában nyomatja a többnyire román kommersz zenei végtermékeket. De mit is fed pontosan a „román könnyűzene” kifejezés?

// tanulmány  // tévé, film és zene

A függetlenség ára

2001. január 15. · írta

Mit ér a híradó, ha közszolgálati? Ha kettő keletkezik az egyetlen hírműsorból, melyik az igazi? A cseh híradószerkesztők sztrájkjának tanulságai.

// tanulmány  // tévé

Híradó-Disneyland – A Pro Tv, Antena 1 híradóit nézve

2001. január 15. · írta

„A filmhíradó aktualitása és információs értéke minimális. A felhasznált elemek állandóan visszatérnek (…) A híradó stílusideálja ballisztikus: robbantani akar. A tempó mindenek felett való. Sok úgynevezett hír információs értéke nulla, s mint minden fecsegés, tértől, időtől független. Eltereli a néző figyelmét arról, ami történik.” Hans Magnus Enzensberger: A világ, mint szemétdomb (A filmhíradó anatómiája)

// recenzió  // tévé

A híradó mint térkép és tapéta

2001. január 15. · írta

„A szürrealisztikus keretbe ágyazott televíziós hírműsor az antikommunikáció modellje, olyan diskurzust képvisel, amely semmibe veszi a logikát, az értelmet, a kauzalitás és a következtetés szabályait. Ez az esztétikában a dadaizmusnak felel meg, a filozófiában a nihilizmusnak, a pszichiátriában a skizofréniának. A színházi szóhasználatban pedig varieté a neve.” (Neil Postman)

// tanulmány  // tévé

Beszélgetés Schneider Tiborral

2000. november 15. · írta

Schneider Tibor szuper8-assal kezdte még az őskorban, amikor a videó létezéséről csak meg nem erősített pletykák keringtek. Utána jött a bukaresti televízió magyar adása, az Ébresztő, majd a filmművészeti főiskola Budapesten. Filmek, díjak, „transzilván" csalódások és sikerek után, most az ajtón kopogtat az első nagyjátékfilm.

// interjú  // erdélyi műhely, tévé