/ /

Thriller cikkek

Michael Apted: Enough / Most már elég!

2002. október 15. · írta

Játsszunk. Játsszuk azt, hogy a Filmtett nem egy, hanem három tudósítót küld a Most már elég című mozgókép vetítésére, az arról szóló kritika megírását foganatosítandó. Ezzel máris pontosan kettővel nő azoknak a száma, akik feleslegesen nézték meg ezt a filmet, a sor velük sajnos nem zárul, menjünk tovább.

// kritika  // filmdráma, thriller

David Fincher: Panic Room / Pánikszoba

2002. június 15. · írta

Tartok tőle, kevesen vannak, akik ne ismernék azt a kellemetlen, zavarbaejtően koszos érzést, ami akkor fogja el az embert, ha meglopják. Egy étteremben ülve elemelik a táskánkat; fél óra ideges keresgélés után a tolvaj számára értéktelen cuccainkat a következő utcasarkon találjuk meg szétdobálva. Az általános bosszankodáson túl ilyenkor az embert elfogja egy bizonytalan szorongásérzet, mintha valami piszkosat érintett volna: ismeretlenek beletúrtak a dolgaimba, valaki fogdosta a gyermekem képét, vagyis attól, hogy erőszakosan betörtek a magánszférámba. Életünk egyik legfontosabb értelmét találjuk meg az ilyen helyzetek elkerülésében, úgyhogy mindannyian kialakítunk életünkben olyan tereket, ahol biztonságban érezhetjük magunkat az efféle attrocitásoktól. Nagyon fontos funkciója ez otthonunknak, de még az autónknak is.

// kritika  // thriller

Molto vivace – "If the milk turns out to be sour, I ain't the kind of pussy to eat it." – László Noémi mozija

2002. március 15. · írta

Nick, a görög vérbeli alkusz. Papírmasé korinthoszi oszloptól áttetsző piros telefonon keresztül féltonnányi elsőrangú vadkenderig bármit szállít. Végszükség esetén nyúlánk, elrettentően ósdi vadászfegyverrel is szolgál, amin ha egyszer túladott, rajta azt többé senki ne keresse. Mert Nick, a görög vérbeli alkusz. Lassított felvételre, szélesvásznú merevportréra mégsem futja neki, mivelhogy nem ő a Ravasz és nem ő az Agy.

// publicisztika  // bűnügyi film, thriller

Christophe Gans: Le pacte des loups / Farkasok szövetsége

2001. december 15. · írta

Volt idő, amikor az álomgyár ínséges időkben – mert az ötletesség néha nagyon hiányzik odaát – a francia filmgyártás felé fordult inspirálódás végett. Mert egy időben a francia vígjátékok verhetetlenek voltak, humorosak és ellenállhatatlanok, így aztán sokan nőttünk fel a magas férfin, akin felemás cipő volt. Pierre Richardból pedig Tom Hanks lett, de a sors és a számítgatás utolérte majd mindegyik kiemelkedő, kasszasikerrel kecsegtető vígjátékot. Ugyanis az amerikaiak úgy gondolták, amin Európa nevetett azon az Új Világ is nevethet, amin ők borzonganak, mi is borzonghatunk. Ez néha bejött, de többnyire nem.

// kritika  // thriller

Ridley Scott: Hannibal

2001. június 15. · írta

A Bárányok hallgatnak (1991), Thomas Harris regényének Jonathan Demme rendezte filmváltozata mindmáig őrzi helyét a thrillerek pantheonjában. Semmi esetre sem poros klasszikussal van dolgunk, a filmet újranézve bebizonyosodik, hogy 10 évvel a bemutatója után sem vesztett erejéből.

// kritika  // thriller, amerikai

M. Night Shyamalan: Unbreakable / A sebezhetetlen

2001. február 15. · írta

A hatodik érzék váratlan és világraszóló sikere után magától értetődő várakozás előzte meg az indiai származású filmrendező, M. Night Shyamalan legújabb filmjét, a Sebezhetetelent. A rendező a kitaposott ösvényről most sem lépett le – új filmje a már jól bevált sémát követi mind a képi világban, mind pedig dramaturgiai építkezésben.

// kritika  // thriller

David Fincher: Fight Club / Harcosok klubja

2000. december 15. · írta

Kafka óta tudjuk, hogy az igazán érdekes dolgok többnyire hivatalnokokkal történnek. Tudja a fennvaló, hogy miért, de valahogy ő a kiválasztott faj, társadalmi anomáliák szerény gyűjtőhelye, amolyan barométer, ami idejében előrejelzi a dekadenciát, a nagy világégéseket, kataklizmákat. Hálás téma, mondhatni. Mert szerény öltözete, nyakkendője és fehér inge borzalmas forradalmárt, anarchistát takar. Aki egyszer bekattan, és akkor mese nincs: belehugyozik a levesedbe. Vagy pornófilmből kivágott kockákat illeszt a Walt Disney tekercsek közé a legandalítóbb részeknél. Esetleg szappant főz a saját hájadból. De az is lehet, hogy dinamitot.

// kritika  // thriller

Robert Zemeckis: What Lies Beneath / Temetetlen múlt

2000. november 15. · írta

Ma mindenki (értsd filmrendezők, forgatókönyvírók) valami mást akar, többet, jobbat, mint a megszokott, a jól bevált séma. Kitágítani a műfaji kereteket, átfesteni a képi világot, szétszabdalni a ritmust, új látószögeket kijelölni a néző számára – a próbálkozás díjazandó, a nagy mű azonban nemhogy nem akaródzik megszületni, legtöbbször annyi sem telik tőle, hogy akármilyen rövid időre, de legalább elhitesse a nézővel, hogy az amit lát, kivételes kreáció.

// kritika  // thriller