/ /

Tiff2009 cikkek

Északi filmek a TIFF-en

2009. június 10. · írta

Az északi filmek szerelmeseinek – köztük e cikk szerzőjének is – igazi Kánaán volt az idei TIFF: fókuszban Finnország, Mika Kaurismäki a 3x3 keretén belül, kiváló rendezők (Lukas Moodysson, Aku Louhimies, Baltasar Kormákur) legfrissebb és régebbi ám nem kevésbé zseniális alkotásai – velük kényeztették a nézőket az így utólag kevésnek tűnő 10 nap alatt.

// kritika  // fesztivál

Guy Maddin: My Winnipeg / Az én Winnipegem

2009. június 9. · írta

Bár Az én Winnipegem-et idén a TIFF dokfilmes szekciójában mutatták be, a legutóbbi Maddin-delíriumra a dokumentarista jelző illik a legkevésbé, és a filmszerűség (a filmes textúra értelmében) a leginkább. A címbeli Winnipeg az egyetlen biztos valóságreferencia, minden más, ami a főcím után következik, az egyes szám első személyű névmásról és a birtokos viszonyról szól.

// kritika  // dokumentumfilm

Olasz filmek a TIFF-en

2009. június 8. · írta

A TIFF első Chirilov-interjúinak egyikében elhangzott, hogy számszerűleg idén minden korábbinál több az új szekció, köztük az országok filmjeit bemutató kategóriák. A finn filmek csoportja volt a legrendezettebb, az olasz filmeket bemutató szekció azonban eklektikusra sikerült: kidolgozott, megmunkált és felületesen összehozott alkotás egyaránt volt benne.

// kritika  // fesztivál

Sonja Wyss: Winterstilte / Winter Silence

2009. június 8. · írta

Valósággal letámadták a holland rendezőnők az idei TIFF-et, a fesztivál nagy kérdése az lévén, hogy Hollandiával ellentétben miért nincsenek román rendezőnők? Én azon az állásponton vagyok, hogy inkább ne is legyenek, mint hogy ilyen kínos perceket okozzanak nekünk, mint Sonja Wyss első nagyjátékfilmje, a Winterstilte.

// kritika  // filmdráma, fantasy

Corneliu Porumboiu: Poliţist, adjectiv / Rendészet, nyelvészet

2009. június 6. · írta

Corneliu Porumboiu Cannes-t sikerrel megjárt, a TIFF-en hatalmas ovációval fogadott Poliţist, adjectiv című új filmjének – fogalmazzunk körültekintően – minden esélye megvan rá, hogy elvigye az idei Transilvania Trófeát.1 Egy újabb, afféle fesztiváltrófea-elvivős román film született, ami nem meglepő, ismerve a román újhullám elmúlt évekbeli – amúgy megérdemelt – diadalmenetét.

// kritika  // román

Antoine de Maximy: J'irai dormir à Hollywood / Hollywoodba megyek aludni

2009. június 5. · írta

A „hagyományos”, intézményesített hollywoodi történetmesélés egy visszafordíthatatlan korróziós fázisba lépett: saját, agyonfizetett forgatókönyvíróik pöffeszkedve sztrájkolnak, miközben vért izzadnak egy eredeti sztoriért. Pedig a „megváltás” otthon van, a családi legendáriumban, a személyes sztorikban, a home videókban, az útifilmecskékben. A Hollywoodba megyek aludni egyszerre tőrdöfés és megváltás a címében emlegetett álomgyárnak.

// kritika  // dokumentumfilm

Barmak Akram: Kabuli Kid

2009. június 5. · írta

A halott kislány ünnepe című brazil produkció óta szorongva ülök be a TIFF-mozik sötétjébe s remélem, hogy nem fogom végigásítozni az összes versenyfilmet, hanem lesz néhány, amelyet olyan feszülten figyelek majd, hogy nem veszem észre, a körmöm a tenyerembe váj... Sajnos, a Kabuli Kid-ről érintetlen tenyérrel távoztam: sem a taps, sem a körmeim nem sértették fel.

// kritika  // filmdráma

Rune Denstad Langlo: Nord / Észak

2009. június 4. · írta

Különös élmény, amikor a moziterem vakító világosságában filmet néz az ember, s csupán a vászonról visszaverődő véges-végtelen hómezők tréfálják meg az elkábult nézőt. Gyönyörű, már-már hipnotikus, nem mindennapi látvány, de ha mozdulatlan tájképeket akarok nézegetni, akkor képeskönyvet nézegetek. Mert a vásznon ennyi édeskevés.

// kritika  // filmdráma