/ /

Tolószék cikkek

Thea Sharrock: Me Before You /  Mielőtt megismertelek

2016. július 5. · írta

Romantikus filmnek indult a Csillagainkban a hiba farszelén, s twitter-botrányként végezte a fogyatékkal élők egysíkú ábrázolása miatt. Újabb könnyfakasztó nyári románc, mely eltorzítja a fiatalok elképzelését a világról, a szerelemről, s úgy általában a dolgok értékéről, egy trendi sztárgárda felvonultatásával, mely biztosan nem olvasta végig a forgatókönyvet. Felháborodott értekezés következik a populáris kultúra klisészerű nemi szerepeiről és egyéb trivialitásokról ezen újabb megnyilatkozásának margójára. #mebeforeableism

// kritika  // filmdráma, romantikus

Till Attila: Tiszta szívvel

2016. április 28. · írta

A premisszája alapján a Tiszta szívvel lehetne otromba viccelődés is vagy  társadalmi célú hirdetés némi lövöldözéssel. Esetleg azokhoz hasonló nyomorpornó, amik elkergették az embereket a magyar filmek környékéről. Ehelyett végtelenül szórakoztató emberi történet, ami közben úgy vicces, hogy nem kell nevetés közben rosszul éreznünk magunkat, és aminek ha a magyar közönség esélyt szavaz, kedvet kaphat hogy még több magyar filmre adjon ki pénzt a jövőben.

// kritika  // magyar, bűnügyi film

Kevin Greutert: Jessabelle

2014. november 19. · írta

A kiszolgáltatottság szerepe a jó horrorokban elvitathatatlan. Legyen az hófúvás, a térerő hiánya, bezártság, vagy megmagyarázhatatlan túlvilági korlátok, a külső segedelem hiányállapotai a magát szabadnak és döntésképesnek vélő ember számára masszív cidrivel társulnak. A Jessabelle pedig pontosan a megkötöttség és a tehetetlenség motívumaira játszana rá. Legalábbis első ránézésre így tűnhet.

// kritika  // horror, amerikai

Olivier Nakache, Eric Toledano: Intouchables / Életrevalók

2012. április 25. · írta

Hogyan lehet az, hogy egy jószerivel ismeretlen francia film akkora sikert arasson Európában, amire talán az Új-Hollywodként emlegetett amerikai reneszánsz (vagy inkább invázió) óta nem került sor? Az Életrevalókat ugyanis zabálják a franciák (máris minden idők harmadik legnézettebb filmje lett a moziban), de Németországban, Belgiumban, meg egyáltalán minden nyugat-európai országban tarolt – és most elkezdte honi sikerkörútját is: úgy tűnik, a tradicionálisan frankofon (de legalábbis frankofil) román közönség is szereti. Azt már hozzá sem fűzöm, hogy amerikai bemutató nélkül is (!) rákerült az IMDb 250-es toplistájára. Miképp lehet ennyire sikeres egy francia film? Úgy, hogy igazából hollywoodi.

// kritika  // vígjáték

Jessica Hausner: Lourdes

2010. október 21. · írta

Kábé a film felénél elhangzik egy vicc, ami arról szól, hogy a Mennyországban azon tanakodnak az égiek, ezúttal hol csináljanak csodát. Jeruzsálem? Már megvolt. Betlehem? Az is – mondja Szűz Mária –, legyen most mondjuk Lourdes. A történetnek nincs csattanója, de remekül összefoglalható vele az egész alkotás.

// kritika  // filmdráma