/ /

Trianon cikkek

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

2015. november 24. · írta

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak. 

// tanulmány  // filmtörténet

Matúz Gábor: A legbátrabb város

2009. november 18. · írta

1919 januárjának közepén, kihasználva Magyarország zavaros belpolitikai helyzetét és szétzilált katonai védelmi rendszerét, csehszlovák csapatok lépték át a két ország határaként kijelölt demarkációs vonalat. Elfoglalták a Nógrád megyei Balassagyarmatot is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kész tények elé állítva a januárban összeülő párizsi békekonferenciát, az újonnan létrehozott Csehszlovákia még délebbre tolhatja határát.

// kritika  // dokumentumfilm, háborús

Koltay Gábor: Trianon

2004. március 15. · írta

A második világháború utáni magyar filmgyártás – okkal, ok nélkül, erre mindenkinek megvan a maga válasza – nem foglalkozott Trianon ügyével. Koltay Gábor dokumentumfilmje az első ilyen önálló mozifilmes próbálkozás. Az 1920. július 4-én aláírt egyezmény hatályba lépését követően a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az így előállt súlyos helyzet következményei máig kihatnak hazánkra. De fel kell tenni a kínos kérdést: annak ellenére, hogy Trianon a mai napig meghatározza Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, lehet-e ma, 2004-ben Trianonról filmet készíteni?

// kritika  // dokumentumfilm, történelmi film