/ /

Újságíró cikkek

Beda Docampo Feijóo: Francisco – El Padre Jorge / Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig

2016. április 4. · írta

A szentek életéről és karizmatikus egyházi személyekről készült, többnyire tévéfilmes eszközökkel operáló alkotások dömpingje az utóbbi időkben szinte szubzsánerré fejlődött. Céljuk – a középkori legendákhoz hasonlóan –, a kiválasztott személy életének vallásos érzületű, szentimentális, tanító jellegű bemutatása. E mozgóképek sorában vannak kiemelkedő és kevésbé sikerült, dagályos alkotások is. Az első dél-amerikai pápa népszerű személye szinte ordított egy ilyen presztízsfilm legyártásáért. Kérdés azonban, hogy a zsáner mérlegének melyik tányérját izmosítja a Ferenc pápa című mozi.

// kritika  // életrajzi

Thomas McCarthy: Spotlight – Egy nyomozás részletei

2016. január 27. · írta

Talán senkinek sem volt a tavalyi éve annyira szélsőséges, mint Tom McCarthynak. Először jött az Adam Sandler-es Cipőbűvölő (The Cobbler), amit a kritikusok az év egyik legrosszabb filmjének kiáltottak ki, majd kis időre rá a Spotlight, amit meg az év egyik legjobbjának, jelenleg pedig minél több Oscar-jelölést próbál díjra váltani.

// kritika  // filmdráma

Michael Cuesta: Kill the Messenger / Jobb, ha hallgatsz!

2014. október 21. · írta

Terjedelmes – de alapvetően mégis ismeretlen – életműve során Michael  Cuesta már egy raklapnyi Homeland-, Dexter-, és Sírhant művek-epizódot vezényelt le. A Jobb, ha hallgatsz azonban nagyjátékfilm, melynek valós eseményeken alapuló vaskos története könnyedén meg tudna tölteni egy nagyobb ívű sorozatot is. Cuesta veszélyes vizekre evezett tehát, és néha ugyan nehezen tud megfelelni  a mozis formátum feszesebb ritmus- és tempóigényének, filmje mégis meglepően működőképes, súlyosan rezonáló moralitás-tablóvá tud válni.

// kritika  // thriller

Beau Willimon: House of Cards

2014. április 1. · írta

A House of Cards immár két évadot ért meg a Netflixen, az online médiacsatorna előfizetői és a sokmillió internetező legnagyobb örömére. Ha egy sorozat a washingtoni Fehér Ház és a Kongresszus kulisszáiba kalauzol, fő rajongója pedig deklaráltan maga az amerikai elnök, annak a politikai műsornak jobb minőségi ellenőr nem is kell.

// kritika  // tévé, filmdráma

Robert Redford: The Company You Keep / A hallgatás szabálya

2013. május 17. · írta

Amikor valahol Robert Redford nevét látom, hallom, mindig beugrik a Butch Cassidy és a Sundance kölyök biciklis jelenete. Ha mást sem csinált volna emberünk egész életében, akkor is ott volna a helye a filmtörténet mérföldkövei között. Pedig rengeteg mindent csinált: 68 filmben játszott/játszik (néhány példa a fent idézetten kívül: Mezítláb a parkban, A nagy balhé, A nagy Gatsby, Az elnök emberei, A Las Vegas-i lovas, stb.), 10 filmet rendezett/rendez (első filmjéért, az 1980-as Átlagemberekért mindjárt meg is kapta a rendezői Oscart), megalapította a pályakezdő filmeseket segíteni hivatott Sundance Intézetet, satöbbi.

// kritika  // thriller

Costa-Gavras: Z / Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1969

2011. augusztus 12. · írta

Az 1968-as események, a diáklázadások és a prágai tavasz megítélése a mai napig kettős. Egy biztos, az akkoriban reneszánszát élő modernista film rendezői politikai aktivizmusukkal új korszakot nyitottak a filmtörténetben. Ám míg Godard, Marker, Truffaut főleg elméleti síkon próbáltak agitpropokat alkotni, addig az ifjú rendező, Constantin Costa-Gavras szinte berobbant a köztudatba politikai akciófilmjeivel.

// kritika  // oscar-maraton, bűnügyi film