/ /

Zene cikkek

A zene felhasználásának jogszabályi háttere Romániában

2016. március 18. · írta

Annak ellenére, hogy Romániában a zene felhasználásának jogszabályi háttere mind országos szinten kodifikált (azaz törvénybe foglalt, kötelező erejű), mind az érvényes európai direktívák elfogadásáról és tiszteletben tartásáról is létezik jogszabály, ezt a kérdést egyaránt átláthatatlannak és hátrányosnak éli meg a zeneszerzők, -művészek (alkotói) közössége, és a zenerajongók, felhasználók szélesebb köre is.

// tanulmány  // filmfinanszírozás

Leonard Abrahamson: Frank

2014. augusztus 4. · írta

Igen, ez az a film, amelyben Michael Fassbender végig egy óriási papírfejben játszik, és olyan aranyosan furának tűnik, hogy a filmnek csakis a Sundance fesztiválon lehetett a premierje. A Frank a beígérttel szemben persze csak enyhén bizarr, viszont nagyon vicces: egyértelműen a nyár slágervígjátéka.

// kritika  // vígjáték

Felix van Groeningen: The Broken Circle Breakdown / Alabama és Monroe

2013. november 27. · írta

Halálos betegségekről nem könnyű hiteles filmet forgatni, egy rákos kisgyerekről meg aztán végképp nem. Ha valaki ugyanis nem otromba happy enddel tagadja le a tragédiát, akkor hajlamos ragacsosan sötét melodrámai szirupba fojtani a cselekményt. Az Alabama és Monroe bravúrja, hogy mindkét lehetséges túlkapást elkerüli, miközben még a zene, a spiritualitás és a bioetika ősi kérdéseiről is elmélkedik egy sort.

// kritika  // filmdráma

Frédéric Fonteyne: Tango libre – Szabad a tánc

2013. április 1. · írta

Ha azt mondjuk, hogy a tánc felszabadít, az legalább akkora közhely, mint az, amikor az argentinokról híresztelik, hogy elfojtott sanyarú sorsukat, viharos történelmüket csak a tangó segítségével tudják felszabadítani. Éppen ezért nehéz újat mondani e dél-amerikai táncról. A ritkán rendező belga, Frédéric Fonteyne (Gilles asszonya, 2004) a Tango Librében mégis megpróbálta. Hiába.

// kritika  // filmdráma

A Bond-dalok nyomában

2012. október 31. · írta

A Bond-koktél elengedhetetlen részét képezik azok a népszerű betétdalok, amelyek minden egyes új film megjelenésével együtt felkapaszkodnak a slágerlistákra. Néhány dal azonban messzebb jut, mint a többi, alkalomadtán még a filmnél is nagyobb sikereket ér el. Nézzük végig kronologikus sorrendbe szervezett toplistánkat, melyik dal hogyan született, mely dalok tűntek el a történelem süllyesztőjében és honnan erednek azok a slágerek, amelyekre ma is emlékszünk.

// kritika  // film és zene

Robert Wise: The Sound of Music / A muzsika hangja, 1965

2011. január 7. · írta

Az 50-es, 60-as évekre a klasszikus amerikai musical kiment a divatból, így aztán egyre kevesebb zenés mozi készült, viszont a korábbiaknál jóval komolyabb témákkal és nagyobb költségvetéssel. E trend legjobbja az 5 Oscar-díjjal, köztük a legjobb filmével kitüntetett A muzsika hangja, amely joggal nevezhető a zsáner legambíciózusabb darabjának és hattyúdalának egyaránt.

// kritika  // oscar-maraton, musical

Nicholas Stoller: Get Him To The Greek / Felhangolva

2010. szeptember 29. · írta

Két évvel a Forgetting Sarah Marshall után Nicholas Stoller rendező végre bemutathatja az akkor még csak egy őrületes mellékszereplőként nevettető Aldous Snow karakteréhez ígért mellékvágányt. A kérdés nyilvánvalóan az, hogy Snow karaktere rejt-e magában annyit, amitől húzós, szerethető főszereplővé lehet. Röviden: igen.

// kritika  // vígjáték